K-Monitor Adatbázis

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.

2014-ben hozta létre a kormány a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), aminek elsődleges feladata és célkitűzése, hogy összehangolja és ellenőrizze a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit az egységes és szabályozott célkitűzések alapján. A cél a kommunikációs kiadások ésszerűsítése és hatékonyabb felügyelete. Kezdetben Lázár János vezette Miniszterelnökségirányította a területet, majd 2015 októberétől Rogán Antal miniszteri posztot kapott és az általa irányított, frissen létrehozott Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a legfőbb kommunikációs feladatokat. 

2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó NKOH gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra. Ezeknek a keretmegállapodásoknak az (általában három) győztese lesz jogosult a meglévő források lehívására. Az új rendszerben már nincs nyílt verseny az állami médiaköltések piacán, csak három kijelölt cég és társaik vállalhatnak kommunikációs és PR-munkát a kormány hivatalai és cégei részére.

2015-ben az első kiírt keretösszeg 25 milliárd forint volt és három nyertest hirdettek. A Trinity Communications-t, mely Kuna Tibor-hoz kötődik, a HG 360 reklámügynökséget, mely Csetényi Csaba tulajdonában van és a harmadik győztes pedig az amerikai székhelyű, GroupM tagja a Mindshare lett. A második keretmegállapodást szintén Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei nyerték, azonban feltűnt egy új szereplő is a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft. is. Balásy Gyula cége 2017-től kezdve a legnagyobb győztesévé válik a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor az évek során folyamatosan visszaszorul a forrásoktól és 2018-ra már csak a rendelkezésre álló összeg alig 20%-át tudták megszerezni. 2018 júniusában pedig a NKOH véglegesen szerződést bontott Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeivel, ezzel pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 2018 óta monopolhelyzetben van az állami kommunikációs piacon Balásy Gyula két cége (a New Land Media és a Lounge Design). 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárdot vett ki.

A kommunikációs és PR-munkákat érintő keretösszeg az évek során folyamatosan növekedett és 2017-ben a kormány törölte a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló rendeletből az átláthatósági kötelezettségekkel járó szankciókat és egy új kategóriát is létrehoztak a "kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs feladatokra”, mely elnevezés alatt futnak később a kék plakátos kampányok. Míg 2015-ben 25 milliárd volt a kommunikációra szánt keretösszeg, addig ez 2018-ban már 50 milliárdra növekedett és 2021-ben már elérte az 54 milliárdot is. Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányok. Ezek legyártására, kihelyezésére és a kampányokat népszerűsítő újsághirdetésekre, illetve a Youtube-on és Facebookon megjelenő hirdetésekre a kormány 2016 és 2022 között összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el.