K-Monitor Adatbázis

Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.

Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.

Céges változások után indulhat a munka, a hulladék az Orbán család gánti dolomitbányájának gödrébe kerül.

A Horizont program 95 kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos projektet finanszírozott 2014 óta. Az Investigate Europe feltárta, hogy euró milliókat kaptak olyan vállalatok, amelyeket környezetvédelmi visszaélésekkel vádoltak. Valamint olyanok, amelyek oligarchákhoz, egy kínai állami tulajdonban lévő céghez, illetve egy karibi adóparadicsomban működő vállalathoz kapcsolódnak.

Nyoma sincs a beígért modern akku-újrahasznosító technológiának a magyar üzemet tervező szlovén cég által beadott dokumentációban.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.

Tovább hízott az Orbán Viktor barátja érdekkörébe tartozó környezetvédelmi portfólió.

Egy éve szippantotta be a Mészáros Csoport az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, és most gyors egymásutánban két nagy állami megrendelés is leesett a cégnek. Pontosabban az Envirotis Holding egyik leányvállalata, a Terra-Log Mélyépítő Kft. dolgozhat összesen nettó 24 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), illetve az ugyancsak állami Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. által meghirdetett projekten – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett összegzésből.