K-Monitor Adatbázis

Magyarország leghosszabb hídját, a Kőröshegyi viaduktot három év építkezés után 2007 nyarán adták át a forgalomnak. Az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti 14,2 kilométer hosszú szakasza 76 milliárd forintból épült meg, ebből a völgyhíd 43 milliárdot emésztett fel. Létezett azonban egy alternatív, a megépült viaduktnál jóval kisebb híd építését szükségessé tevő, így feltehetően jóval olcsóbb terv is. Utóbbi ráadásul szakértői tanulmányok alapján a lakossági elfogadottság és a tájvédelem szempontjából is jobb paraméterekkel rendelkezett volna. Kőröshegy képviselő-testülete azonban ezt a változatot nem tárgyalta.

Az Állami Számvevőszék 2008-ban kiadott jelentésében megállapította, hogy a völgyhidas változat megépítésére vonatkozó döntés műszakilag, pénzügyileg, természetvédelmileg és településrendezési szempontból sem volt megalapozott. 2002 elején a Nemzeti Autópálya Rt. már a híd kivitelezési szerződésének lezárására készült a Vegyépszer - Ganz Acélszerkezetek párossal, ám a kormányváltás után új pályázat került kiírásra, amelyet a Hídépítő Zrt. és a Strabag Zrt. Völgyhíd elnevezésű konzorciuma nyert meg. A hvg.hu az osztrák sajtóra hivatkozva annak lehetőségét is felvetette, hogy a Völgyhíd konzorcium hasznából a kormánypártok is részesedhettek.

Az M6-os autópálya Érdi-tető - Szekszárd szakaszát a német Bilfinger Berger, míg a Szekszárd- Pécs szakaszát az orsztrák Strabag vezette koncesszió építette meg PPP konstrukcióban. Az átadás után a 2010 nyarán bekövetkezett özönvizet követő sztráda-rongálódások hívták fel a figyelmet a botrányos kivitelezésre és a szerződések visszáságaira. 2010. december végéig lezárult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kezdeményezett átfogó felülvizsgálat az M6-os autópálya Dunaújváros-Szekszárd közötti szakaszán: a tárca szerint általánosságban megállapítható, hogy az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. az építéskor a szerződés számos pontját megszegte.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ)  az autópálya-beruházásokról készített jelentése külön fejezetekben foglalkozik a négy alagúttal, azt vizsgálva, kellően alátámasztott döntést volt-e az alagutas nyomvonalváltozat megvalósítása. Az ÁSZ megállapítása szerint a Kóka János vezette gazdasági és közlekedési tárca nem vizsgált meg minden lehetőséget és körülményt, így nem teljes körűen támasztották alá az alagutas megoldás választását. Ebből eredően nem teljes körűen bizonyított az sem, hogy az alagutas változat kevesebbe került az adófizetőknek. 2012-ben az orsztrák Die Presse arról írt, hogy házkutatásokat tartottak a Bilfinger Berger német építőipari cég mannheimi központjában, valamint magyarországi, bécsi és pozsonyi leányvállalatánál korrupció gyanújával összefüggésben. A vizsgálatok középpontjában a magyarországi M6-os autópálya építési megbízása áll, a feltételezés szerint 2006-ban és 2007-ben kenőpénzek folytak annak érdekében, hogy a beruházás tető alá kerüljön.