K-Monitor Adatbázis

A letelepedési kötvényektől Janez Janša választási sikeréig: minden eddiginél közvetlenebb bizonyítékot találtunk arról, hogyan segítik a magyar kormány legbelsőbb köreiből elinduló összegek egy külföldi párt választási kampányát.

Nincs több titok – már ami a máltai offshore vállalkozások végső haszonhúzóinak személyét illeti. Egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően ugyanis kinyílt a törpeállam hivatalos cégjegyzéke. A Válasz Online öt olyan érdekeltséget is talált az adatbázisban, amely egyértelműen a Habony Árpád-féle üzleti csoporthoz tartozik. Az érintett gazdasági társaságok persze évek óta színmagyar, Fidesz- és államközeli bizniszeket bonyolítanak; csak azért lehetett szükség a „nemzetköziesítésükre”, hogy adót optimalizáljanak velük, illetve ideig-óráig láthatatlanná tegyék a tulajdonosaikat. Bónusz: a Habony-kör ebben a máltai hálózatban egyesült Zelles Sándorral, aki a Gyurcsány-éra főbizalmijaként a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot vezette. Ma pedig egyebek mellett az a feladata, hogy kivegye a pénzt a TV2 műsorgyártójából.

Hiába nyert az adatigénylő a Kúrián is, az V. kerület nem küldte meg, hogy 9 év alatt mennyit költött helyi sajtóra, kinek adott el ingatlanokat, és milyen tanácsadóknak mennyit fizetett. Az igénylő feljelentést tett, de a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, csak az önkormányzatot képviselő Kosik Ügyvédi Iroda későn adta át a bírósági döntést a jegyzőnek.

Egyszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb és korrupciótól mentes közbeszerzések lebonyolításáért hívták életre két éve a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t. És hogy mi maradt a nagy ötletből? Folyamatosan csúszó közbeszerzések, veszteséges működés és több százmilliós adósság.

Amikor ellenzékben volt, a Fidesz fő ellenségei voltak az „offshore-lovagok”, újabban pedig minden nap halljuk a kormánytól, hogy 1294 menekült befogadása az egész magyarság létét veszélyeztetné. Ehhez képest hivatalos adatok szerint 19 885 bevándorlónak adott letelepedési engedélyt az Orbán-kormány a szinte kizárólag offshore cégek által bonyolított programjában.

Elképesztő mélységbe jutott a kormányzati kommunikáció, miután Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán nem adott érdemi választ arra, hogy mennyit bukott a magyar költségvetés a letelepedési kötvényeken. Több ellenzéki képviselő is azt szerette volna megtudni az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülésén, hogy az adófizetők nyertek vagy vesztettek a kormány bevándorlási programján. Lapunk számítása szerint több mint 17 milliárd forintos veszteség érte az államkasszát a letelepedési kötvények után fizetett luxuskamatok miatt, amelyek a kötvényeket jegyző, Fidesz-közeli offshore cégeknél landoltak. A kifizetett kamatokat a magyar adófizetők állták.

Kissé tisztult a kép a magyar letelepedésikötvény-programmal kapcsolatban, miután több hónapnyi titkolózás után a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) megtörte a csendet, és megosztott egy adatmorzsát Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselővel. A politikus közérdekűadat-igénylésére válaszolva a BMH közölte, hogy 6211 külföldi jegyzett le a közvetítő magáncégeken keresztül letelepedési magyar állampapírt, vagyis ennyien kaptak letelepedési engedélyt a programon keresztül. Ezek azonban nem a végleges adatok, mivel a hivatal nem közölte a családegyesítés útján kiosztott engedélyek számát.

Hiába próbált újra és újra magyarázatot kérni Demeter Márta független országgyűlési képviselő a letelepedésikötvény-program kétes és tisztázatlan kérdéseiben, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda nem ad érdemi választ a politikus felvetéseire. Tegnap kiderült az is, hogy a továbbiakban nem is számíthat feleletre a képviselő, ugyanis a minisztérium helyett már az Országgyűlés elnöke írt levelet Demeter Mártának. Kövér László meglepő módon jogkörére hivatkozva visszautasította a képviselő kérdéseit, mert szerinte azok nem érintik a kormány feladatkörét. Tehát ezek alapján az elmúlt években kormányzati kontroll nélkül működött a program.