K-Monitor Adatbázis

Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában.

A Transparency International (TI) 29. alkalommal készítette el a világ országait rangsoroló Korrupció Érzékelési Indexet (CPI). A jelentésből kiderül, hogy hazánk korrupciós helyzete a tavalyi évben sem javult, sőt: már második éve hazánk az Európai Unió tagállamainak sereghajtója. Diagramjainkon bemutatjuk, hogyan alakultak az egyes országok pontszámai az elmúlt tíz évben, és hogy teljesít Magyarország az idei rangsorban Közép- és Kelet-Európával, valamint a szomszédos országokkal összevetve.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Egy nyári törvénymódosítás értelmében 2024 novemberétől már csak állami tulajdonú gépeken végezhetnek majd CT- és MR-vizsgálatokat az egészségbiztosítás terhére. Az elégtelen kórházi kapacitás miatt ugyanis jelenleg több magánszolgáltató is részt vesz a TB-alapú ellátásban, de nekik nem fog fizetni az állam a jövőben, hanem saját erőből kívánja megoldani a feladatot. A szakemberek attól tartanak, hogy emiatt tovább fognak nőni az egyébként is hosszú várólisták, és csak azok jutnak el majd időben CT-re és MR-re, akik ki tudják fizetni magánellátásban a vizsgálatok több tízezer forintos árát. A kormány szerint sok pénzt fogunk megspórolni azzal, hogy kiiktatják a közfinanszírozott ellátásból a magáncégek gépein végzett képalkotó eljárásokat, ugyanakkor Csányi Sándor magánkórházára és a vagyonkezelő alapítványok klinikáira nem vonatkozik az új törvény – nekik továbbra is fizeti majd a vizsgálatokat az állam közpénzből.

Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.

A koncessziós eljárás lezárása után módosított szabályokkal az addig veszteségesnek látszó üzletet valószínűleg aranybányává tette a kormány a Molnak.

Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig.

Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.