A Nemzeti Kommunikációs Hivatal újabb versenykorlátozónak tűnő tenderén lett befutó egy kormányközeli cég. A legfrissebb eljárás példáján keresztül mutatjuk be, hogyan működik a központosított közbeszerzés, és hogy miért tartja azt még az Integritás Hatóság is aggályosnak. Az elkövetkező hetekben pedig cikksorozatban mutatjuk be, mely kormányközeli cégeknek hoz hasznot a rendszer.
2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található.
A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.
Ha valamiben nagyon jó az Orbán-kormány, az a különböző ügynökségek gründolása. A teljesség igénye nélkül, van Magyar Turisztikai Ügynökség, Nemzeti Sportügynökség, Digitális Magyarország Ügynökség. Azt pedig még 2019 tavaszán jelentették be, hogy létrejön a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) azzal a céllal, hogy biztosítsa a kormányzati informatikai beszerzések egységesítését.
Lapunk összegyűjtötte, melyek voltak a legnagyobb értékű közbeszerzések, illetve kik nyerték el ezeket a tendereket.
az M49-es gyorsforgalmi út M3-as autópálya és Ököritófülpös közötti szakaszának kivitelezése, 138 milliárd 46 millió forint. Szíjj Lászlónak cége, a Duna Aszfalt nyerte el.
az M4-es gyorsforgalmi út Törökszentmiklós és Kisújszállás közti szakasza, 133 milliárd 901 millió forint. Ezt is a Duna Aszfalt cégcsoport nyerte el.
az M44-es Kecskemét és Szentkirály közötti szakaszának megépítése, 107 milliárd forint. Hódút Kft. lett, Szíjj László Duna Aszfaltja itt is felbukkan alvállalkozóként.
BKK által kiírt két közbeszerzés, ArrivaBus a fővárosban üzemelteti az autóbuszvonalakat. A csuklós autóbusszal végzett szolgáltatás 97 milliárd 827 millió forintba, míg a szóló buszokkal nyújtott vonalüzemeltetés 84 milliárd 873 millió forint.
Balásy Gyula, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a májusi keretszerződés szerint a cégcsoport 75 milliárd forintért
forgathat szpotokat, tehet ki óriásplakátokat, hirdethet újságokban, közösségi médiában.
Magyar Földgáztároló Zrt. közbeszerzési eljárást írt ki 765 millió kilowattóra energiát biztosító földgáz beszerzésére a 2022/2023-as gázévre. A tenderen az MVM CEEnergy Zrt. győzött, az eredetileg erre szánt 16 milliárd forint a nyár végi gázárcsúcs időszakában kevésnek bizonyult, ezért az erre szánt összeget 72 milliárd 300 millió forintra.
a Testnevelési Egyetem kampuszfejlesztése II. ütemének 2. fázisára kiírt tender, a nyertes a Mészáros Lőrinchez köthető ZÁÉV lett, míg a vesztes a Tiborcz István baráti köréhez tartozó West Hungária Bau volt. A részmunka értéke pedig nem volt kevesebb, mint
69 milliárd 800 millió forint.
GySEV Zrt. villamos energia beszerzésére írt ki egy tendert még 2021-ben, amit az E2 Hungary Zrt. és az MVM Next Zrt. konzorciuma nyert el. Felerészben a Magyar Telekom, felerészben Lantos Csaba nevével fémjelzett, Svájcban bejegyzett MET Holding AG tulajdonában áll. Az E2 a GySEV részére 53 milliárd 900 millió forint értékben szállíthat áramot.
Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal rendezvényszervezésre is írt ki közbeszerzési tendert, amit ugyancsak Balásy Gyula cégei, nevezetesen a Visual Europe Zrt. és a Moonlight Event Kft. nyert el. A februárban megkötött keretmegállapodás kereken 50 milliárd forintról szól.
A kőbányai multifunkciós sportcsarnokra és uszodára kiírt közbeszerzési eljáráson a Magyar Építő és a ZÁÉV konzorciuma lett a nyertes. A sportcsarnok és uszoda nem kevesebb, mint 47 milliárd forintba kerül.
2022-es év különdíjas ajánlat kérője azonban kétségkívül a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. Három közbeszerzési eljárásuk
400 millió, 200 millió, illetve 104,2 millió forintról szól, ezek révén „homogén” kliens oldali IT eszközök, „általános” kliens oldali IT eszközök, valamint IT biztonságtechnikai termékek és szolgáltatások beszerzésére kötöttek keretszerződéseket, mindhárom keretszerződést 8-8 IT-céggel kötötték meg.
Miközben a benzin és a kenyér már-már luxuscikknek számít Magyarországon, van egy terület, amelyre mindig dől pénz: a kormányzati szervek technológiai fejlesztése. Az uniós közbeszerzési értesítőből derül ki, hogy a Rogán Antal felügyelete alatt álló Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) hatalmas összegű informatikai beszerzést zárt le a napokban.
Az MTVA gépein ellenőrizni fogják, hogy a munkatársak mozgatják-e az egeret, milyen oldalakat nyitnak meg, és hogy hol, mennyi időt töltenek el. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a koronavírus miatti megváltozott munkarendben megőrizzék a dolgozók produktivitását. A program jelzést küld az inaktívaknak, és figyeli, hogy az érintettek milyen gyorsan reagálnak. Hogy mindehhez mit szólnak az állami média dolgozói, nem lehet tudni.
Vajon hogyan lesz egy átlagos magáncégből Magyarország egyik legnagyobb, legbefolyásosabb vállalata? Ennek megértéséhez érdemes elmerülni a NER bugyraiban, az állami vagyon feltételezhető átjátszásának rejtelmeiben. A különféle tranzakciók átlathatatlanok ugyan, de az állam és személyesen Orbán Viktor ahhoz is minden segítséget megadott, hogy a folyamatokat eleve ne is lehessen tisztán látni.
Kampánycélokra használtak fideszes politikusok egy diákokat és tanárokat informatikai eszközökkel kisegítő pályázatot. A beszerzés részleteit takargatják, de a boltban bárki vehet olcsóbban gépeket, mint amennyit az állam átlagosan költ a laptopokra.
