language

Kulcsszavak:

közbeszerzés highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [81]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Paks2: titkolják a magyar részvételt

Kemény feltétellel hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy az Orbán-kabinet tender nélkül szerződjön az orosz Roszatommal a paksi bővítésről: minden olyan munkára, ami nem a Roszatomé, átlátható nemzetközi tendert kell kiírni. Már most látszik, hogy az átláthatóság terén a kabinet megszegi a bizottsági előírásokat, de nem azért, hogy a magyar alvállalkozók könnyebben juthassanak megrendeléshez, hanem azért, hogy a zsíros falatokat az előre kiválasztott multik szerezhessék meg.

Paks: Megkapták a húst a legyek

Kedden a RIA orosz állami hírügynökség közölte, hogy a GE Hungary Kft. és a vele konzorciumban induló Alstom Power Systems gyárthatja az új paksi blokkok turbinaszigeteit. A döntést ugyan a másik pályázó, egy orosz cég megtámadta, de szinte bizonyos, hogy az amerikai GE (General Electric) marad a végső befutó. A GE tulajdonában van a francia központú Alstom is.

Itt vannak a magyarok, akikkel az oroszok már leszerződtek Paks 2-re

Bár még nem kezdődött el az új paksi atomerőmű építése, de az Orbán-kormány által megbízott orosz atomvállalat, a Roszatom már hónapok óta köti a projekttel kapcsolatos szerződéseket. Az orosz cég honlapján rendszeresen tesznek közzé erről részleteket, és a Direkt36 ezt folyamatosan figyelemmel fogja követni, illetve egy magyar nyelvű adatsorban közzé is tesszük a lényegesebb információkat.

Félretolta jogot, és politikai alkut kötött az Európai Bizottság Paks II. ügyében?

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.

A paksi bizniszben már ott van, az atomhulladékért is lehajol Mészáros Lőrinc

Csaknem egymilliárdos megbízást nyert el a felcsúti polgármester és a kormány egyik kedvenc építőipari cége.

Furcsa „titkok” Paks II.-ről a honlapon

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

Sehogy sem áll a Paks II. beruházás

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.

Hadházy: A kormányközeliek bolondra keresik magukat a paksi bővítésen

A kormánypárti politikusok számára a paksi beruházás melletti legfontosabb érv, hogy bolondra kereshetik magukat – jelentette ki Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Szerinte már most, az első kapavágás előtt is van olyan kormány- és Fidesz-közeli vállalkozás, amely jól jár a bővítéssel.

Brüsszel miatt leállhat a paksi bővítés?

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője kapott Lázár János kancelláriaminisztertől.
Találatok: [81]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>