language

Kulcsszavak:

közbeszerzés highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [81]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>

Fantomok kezébe adták Paksot

Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.

Brüsszeli atomcsapások

A projekt miatt öt napon belül két uniós vizsgálat indult, de lehet még egy harmadik is. Az állami támogatást még ki lehet magyarázni, de azon, hogy nem írt ki tendert a folyamat elején a kormányzat, könnyedén megcsúszhat a beruházás.

12,5 milliárd plusz áfa – még drágább lesz a paksi bővítés

A közvélemény megnyugtatása és az orosz ajánlat versenyképességének bizonyítása érdekében a vámot és az áfát kihagyták a paksi bővítés eddig kommunikált árából. A nettósítás szakértők szerint részben azt is megmagyarázza, hogy miért nem tenderen választották ki a kivitelezőt: valódi versenyben a vámköteles orosz berendezések és technológiák elvérezhettek volna egy esetleges uniós versenytárssal szemben.

Uniós eljárás indult Paks ügyében - Brüsszel nem hisz a magyar kormánynak

Az Európai Bizottság részletes állami támogatási vizsgálatot indított a paksi atomerőmű tervezett két új reaktorának építéséhez Magyarország által nyújtott finanszírozás ügyében - közölte a testület.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a brüsszeli tiltakozás ellenére is belevág a kormány paksi építkezésbe az oroszokkal

Szél Bernadett (LMP) hétfőn a Parlamentben megkérdezte Lázár Jánost, hogy hozzányúlt-e már a kormány a paksi bővítésre szánt orosz hitelhez. Lázár azt mondta, hogy még nem, de közeli, belátható távolságban van, hogy ez megtörténjen.

Paks-2 - Orbánék félreértették Barroso levelét (FT)

Nem adott mintegy "felhatalmazást" a magyar kormánynak az Európai Bizottság nevében José Manuel Barroso a paksi bővítésre 2014. eleji levelében - derül ki a Financial Times cikkéből. A napokban a kormányzati propaganda erre hivatkozott, ám a brit üzleti lap megszerezte a levelet.

Ezt írta rólunk a Financial Times

Brüsszel jelentős csapást mért a 12,5 milliárd euró értékű magyar nukleáris beruházásra - értékelte pénteken a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap internetes kiadása, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzés mellőzése miatt a paksi bővítésben.

„Orbán a Roszatom lobbistája”

Meredek állításokat fogalmazott meg a paksi bővítésre vonatkozó európai bizottsági vétó után Lázár János: a kormány illetékes minisztere egyszerű kereskedelempolitikai vitáról beszélt, és azt mondta, hogy az EU egyszer már jóváhagyta a beruházást. A kormányálláspont megalapozottságáról, illetve az ügy uniós jogi hátteréről Jávor Benedek EP-képviselőt, az Európai Bizottság közbelépését eredményező beadvány szerzőjét kérdeztük.
Találatok: [81]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9   >  >>