K-Monitor Adatbázis

Nincs itt semmi látnivaló a Közbeszerzési Hatóság szerint.

Hetven százalékukat építkezéssel kapcsolatos beruházások tették ki

Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót.

Néhány nap alatt három meghívott versenyző részvételével letudtak egy olyan közbeszerzést, amin sokmilliárd forint sorsa dőlt el. A sietség és a minimálisra korlátozott verseny teljesen legális volt, ugyanis az eljárás jogi alapját éppen a kormány teremtette meg. Most kiderült, ki viheti a hatalmas közpénzes munkát.

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.

Az állami média reklámbevételének 12 százalékát tarthatja meg az a Mészáros Lőrinchez köthető cég, amely megnyerte az MTVA közbeszerzését.

Indulása óta 6 milliárd forint osztalékot termelt tulajdonosainak, elsősorban Sánta János hódmezővásárhelyi vállalkozónak az állami dohánykereskedelmi monopólium. Az államhoz eközben koncessziós díjból és nyereségadóból együtt 1,3 milliárd folyt be. A monopólium tulajdonosai ráadásul a dohánykövetési rendszerrel kapcsolatos kiadásaikra is százmilliókat vettek ki.

A magyar Közbeszerzési Hatóság azután indított keresetet a korrupciót tanulmányozó kutatócsoport ellen, hogy az 2018. januárjában megjelentetett egy tanulmányt, amelyben a magyar közbeszerzési protokollt Zambiáéval és Bangladesével hasonlították össze. A kutatás alapján a CRCB több gyengeségre is felhívta a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság gyakorlatában, a konklúzió szerint például még a fent említett két ország közbeszerzési szerveinek is weboldalai is informatívabbak sok szempontból, mint a magyar hatóságé.

Érdekes fejleményről számolt be a Magyar Hírlap pénteken, információik szerint ugyanis a Közbeszerzési Hatóság bepereli a Korrupciókutató Központot, mert az egy tanulmányban azt írta, hogy Magyarország elmarad Zambiától és Bangladestől a közbeszerzési eljárások adatainak nyilvánosságának és azoknak a Közbeszerzési Hatóság honlapján való elérhetőségének tekintetében.

„A többpártrendszer 'kellékei' egy rendszert sem tesznek demokráciává – ahhoz a hatalmat gyakorlók demokratikus elkötelezettsége is kell” – nyilatkozta Bajkai István. Persze szó sincs arról, hogy a fideszes képviselőjelölt a kormánypártot bírálná ezekkel a szavakka