Az önállótlanná tett Alkotmánybíróság olyan zsilipet nyitott meg a kormányzati médiakonglomerátum létrehozásának védelmében, amely bármely területen tág teret adhat az Orbán-közeli monopóliumoknak.Az Alkotmánybíróság (AB) minapi döntése alapján elegendő egyetlen varázsszót papírra vetniük az indoklásnál: „közérdek”. Ennek a lényegében minden mást felülíró minősítésnek a perdöntő voltát a testület a 476 termékből álló médiaportfóliót egyesítő Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének körülményeit kifogásoló, az ellenzéki képviselők által közösen jegyzett indítvány kapcsán mondta ki. Bár a vizsgálat kezdeményezői szerint súlyosan sérült az alaptörvény – illetve az általa is garantált szabadpiaci verseny és médiapluralizmus –, amikor a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a konglomerátum létrejöttét, az, hogy a fékek és ellensúlyok szerepre hivatott személyek vagy szervezetek közül senki nem akadályozhatja meg a döntést, az AB szerint cseppet sem aggályos.

Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég.

A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.

Leépítéseket hozhat az új elnök-vezérigazgató kinevezése a több mint 400 médiumot maga alá gyűrő kiadóvállalatban, a Mediaworksben. A monstrum zabálja a közpénzt. Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba. A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban.

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.

Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát.

A következő öt évben is milliárdokat fizet a korábban Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc kezén is megfordult Hung-Isternek a Szerencsejáték Zrt.

A Médiatanács bejelentette, hogy mely rádióknak ítélt meg műsorgyártói támogatást, így derült ki, hogy a támogatási pénz egy része Mészáros Lőrinchez közeli rádióknál landol majd, de jut a pénzből kesmás rádiónak is. Egyébként indul a soproni és a nagykanizsai közösségi rádiós pályázat, valamint Szentendre és Gyomaendrőd is készülhet.

A Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.

Idén is kikértük a magyar sajtótermékek ellen indított helyreigazítási perek adatait a Fővárosi Törvényszéktől, ám egy állampolgártársunk beelőzött bennünket és a Fővárosi Törvényszék előbb az ő közérdekű adatigánylésére küldött választ.