K-Monitor Adatbázis

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

„A rendőrök a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz” – gyakran idézett mondat az illegális migráció kapcsán. De mit is csinálnak a rendőrök? Mi az a visszakísérés? Kiket kísérnek vissza? Hogyan lehet elhagyni a schengeni övezetet a kormány törvényei miatt? És mi lenne, ha egy terrorista érkezne az országba a kerítésen keresztül? Ezekre a kérdésekre válaszolunk videónkban.

Míg korábban többnyire leperegtek Polt Péter legfőbb ügyészről a kormánypárt zavaros ügyeit firtató kérdések, az utóbbi időben „vizsgálatkészebbnek” bizonyult. A végeredmény nem változott.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az Átlátszó, amiért a BVOP először megszakította, majd nem engedte folytatni a börtönbüntetését töltő Portik Tamással készített interjúnkat, és az elkészült rész közlését is megtiltotta. Jogászunk szerint az interjú megszakítása a sajtószabadságot önkényesen és alaptalanul korlátozta, de jogorvoslatra itthon nincs lehetőségünk. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni Pintér Sándort is, de a belügyminiszter nem kívánt élni a lehetőséggel.

Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.

Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.

Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.

Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek.

Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát. Az ellenérdekeltek ugyanis hatalmi helyzetből védik az immár teljesen fölösleges csatornatársulások pozícióit.