K-Monitor Adatbázis

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ.

Jóval többről van szó, mint a meghirdetett médiaháborúról, véli Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. Semmilyen szempontból nem normális ez a helyzet, és nagyon komoly válságot jelez – Simicska Lajos az utóbbi időben jól láthatóan kényelmetlenné vált a kormány számára, cégbirodalma messze túlnyúlik a médián, és az államigazgatástól a törvényhozásig túlzottan nagy erőt képviselt.

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.

Ritkán látható üzleti villámkarriert futott be az elmúlt években Tiborcz István, a kormányfő veje. A cégadatok szerint az üzlet 2010-ben indult be igazán a Simicska Lajos–Nyerges Zsolt páros segítségével. Így nem jelenthet súlyos terhet a családi kasszának Orbán Ráhel tandíja, amely a svájci elit magániskolában szemeszterenként 15 millió forintra rúg.