K-Monitor Adatbázis

Már gyanúsított is van a Memento temetkezési cégnek a győri önkormányzati vagyonkezelő által tervezett megvásárlása miatt zajló nyomozásban, tudta meg az Átlátszó. Egy feljelentés és az Átlátszó riportja után a GYŐR-SZOL Zrt. elállt a vételtől, de nem árulja el, pontosan miért.

7,4 milliárdos közvilágítás-korszerűsítésbe fogott volna Eger város önkormányzata egy furcsa konstrukció keretében, azonban a testület végül nem támogatta a döntést. A közgyűlésen több ellenérv is elhangzott, mi pedig ezek közül a közbeszerzési eljárással kapcsolatos anomáliákat vizsgáltuk meg. És azt találtuk, hogy a kiírás versenykorlátozónak tűnt, a legolcsóbb ajánlatot kizárták, két cég pedig vélhetően színlelt ajánlatot adott. Az egri tender egyúttal ráirányította a figyelmünket további 15 olyan meghívásos eljárásra, amelyekben felmerül a közbeszerzési rendszer kijátszásának gyanúja.

Néhány nappal az önkormányzati választások előtt kezdi tárgyalni a bíróság Elek Sándor törökbálinti polgármester büntetőperét az Érdi Járásbíróság. A március derekán megtartott előkészítő ülésen elhangzottakból kiderült: az ügyészség által jogellenesnek tartott ingatlageladások ügyében 2024. május 30-án a járásbíróság egy nap alatt legkevesebb 17 érintettet akar kihallgatni. A kormányzó Fidesz támogatásával megválasztott Elek Sándor következetesen visszautasítja a vádakat, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az előkészítés ülés után tárgyaláson folytatódjék a jogvita. A vádhatóság az indítványozott felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri.

„Az önkormányzat felkéri az Államot, hogy az elfogadott koncepcióterv alapján tervezze meg és építse meg az átvezető utat és a hozzá tartozó parkolókat. Tehát nem akarunk vagyont átadni és nem akarunk vagyonkezelői jogot sem létesíteni!” – írta határozati javaslatában Kalocsa fideszes polgármestere. Majd a jegyzőkönyv szerint már nem ez történt, egy módosítás után. Filvig Gézát és a jegyzőt is hiába kérdeztük.

Bővítené a kormány az „elektromos hajtás értékláncához” kapcsolódó ipari beruházások számát Gödön. Ez derül ki abból a Megvalósíthatósági tanulmányból, amely a Samsung SDI akkumulátorgyárának is helyet adó gödi Különleges Gazdasági Övezet további fejlesztési terveit ismerteti. A tanulmány nem került nyilvánosságra, egy közadatigénylés révén kaptuk meg a Pest Vármegyei Önkormányzattól.

Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.

Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.

Két kormányközeli cég, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőpari Zrt., valamint a Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau Kft. között dőlt el, hogy ki fejlesztheti tovább a Hévíz-Balaton Airport létesítményeit. A komplex munkálatokért nem volt nagy verseny, bár ezt már a kiírás pillanatában megjósoltuk. Végül a WHB nyert nettó 2,2 milliárdos ajánlattal.

Civilek és magánszemélyek fogtak össze egy éve Fadd-Domboriban. Közel 5 millió forintot gyűjtöttek össze, hogy pótolják a Holt-Duna évek óta csökkenő vízmennyiségét. A Tolna megyei település képviselő-testülete és a Faddi Dunáért Közhasznú Alapítvány elnöke azonban egyoldalúan, a felajánlók megkérdezése nélkül úgy döntött, inkább horgászhelyekre és faültetésre költi a pénzt.

A lakossági ellenállással nem törődve a kormány 2020-ban megkezdte a Fertő tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházást. A tájat teljesen letarolták, a cölöpházakat elbontották – aztán a projekt leállt, többek között forráshiány miatt. Közben a környezetvédő civil szervezetek többször is megtámadták az építkezésre kiadott környezetvédelmi engedélyt, eddig kétszer sikerrel. És bár a kormány egyeztetést ígért a civileknek, végül tavaly ősszel mégis kiírták a beruházás folyatásáról szóló tendert, igaz, csökkentett tartalommal. Az eljárás azonban végül eredménytelenül zárult, mert csak (a munkálatok első részét is elvégző) Mészáros-cégek jelentkeztek a megbízásra összesen nettó 39,4 milliárd forintért.