Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

Kulcsár-ügy highlight_off
Postapalota highlight_off

Kulcsár-ügy

Kulcsár-ügy

Szász Károly PSZÁF elnök 2003 nyarán történt megveretése után kapott fokozott figyelmet a Pannonpast ügyében végzett PSZÁF vizsgálat. Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott a Pannonplast Rt. részvényeinek szabálytalan felvásárlásában, amelyet érthetetlen módon részben az Állami Autópálya-kezelő Rt. finnaszírozott. Közben a K&H belső ellenőrzése során is napvilágra került számos visszásság, többek között, hogy az Equities irreálisan magas hozamú befektetéseket ajánlott potencális ügyfeleinek.  Az ügyleteket a bank egyik igazgatója, Kulcsár Attila koordinálta. Az ügy kapcsán felmerült több állami vállalat, politikus és vezető üzletember neve is. 


A Pannonplast-ügy kirobbanása és Kulcsár Attila lelepleződése – ő a K&H Equities, a pénzintézet brókercégének teljhatalmú ura, és bár a bíróságon ez nem bizonyosodott be, többek szerint Rejtő E. Tibor vezérigazgató pártfogoltja volt – után elapadt a pénzcsap. Nem volt tovább mihez nyúlni, ha valamelyik vip ügyfél a pénzét követelte. A piramisjátékra hajazó rendszer napok alatt összeomlott, mindenki mosta a kezeit, és Kulcsárra mutogatott. A nyomozás többször félresiklott, és emiatt elhúzódott. Ebben az is közrejátszhatott, hogy az ügy főnyomozóját, az azóta ügyvédként praktizáló Molnár Csabát koholt vádakkal bíróság elé állították, ahol évekkel később felmentették, de addigra rendőri karrierjét már végérvényesen tönkretették. Az első eljárásban született többéves börtönbüntetéseket és felmentéseket egyaránt tartalmazó ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, és évekkel a nyomozás kezdete után vita robbant ki az igazságszolgáltatás berkein belül, hogy amit Kulcsár és társai tettek, az valóban sikkasztás, vagy esetleg csalás. A megismételt eljárásban az ügy névadóját, Kulcsár Attilát hat év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék. Az ítélőtábla 2017. április 20-ától tárgyalja az ügyet másodfokon. 

Postapalota

Postapalota

2009 júniusában írta meg először a Magyar Nemzet, hogy két postás szakszervezet kérte a korábbi székház, a Postapalota eladásával kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatalát. Mint később kiderült, a székházat a Wallis Ingatlan Zrt. – amelynek anyacégét, a Wallis Rt.-t 2000 és 2005 között Bajnai Gordon vezette – egyik projektcége, a WPR Primus Kft. egyedüli pályázóként vehette meg 4 milliárd forintért. A Magyar Posta székházát egy XIII. kerületi ingatlanba költöztették át, amelynek havi bérleti díja 400.000 euró, vagyis megközelítőleg 100 millió forint volt. A 10 évre szóló bérleti szerződés összesen 13,5 milliárd forint értékben köttetett.

2009 szeptemberében került nyilvánosságra az ÁSZ előző évi jelentése, amelyben kérik a pénzügyminisztert, vizsgálja felül a székház eladását, mert az szerintük a piaci ár alatt kelt el, és ezzel mintegy 3,5 milliárd forint kár érte a társaságot. Az ÁSZ továbbá arra kérte a pénzügyminisztert, hogy vizsgálja felül a bérletről szóló szerződést is. 2010 márciusában a Fidesz feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el a bérleti szerződéssel kapcsolatban, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. 2019. márciusában bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla.