K-Monitor Adatbázis

Mennyi állami támogatást kapott, és milyen létszámvállalást tett a makói Continental, amelyről kiderült, elbocsátották a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be, illetve ahol horrorisztikus üzemi balesetekről is lehetett olvasni? Mit mond a gyár, illetve a kirúgott szakszervezeti vezető? A térség képviselője, Lázár János korábban kijelentette: mindent elkövet, hogy a Continental ne jusson több állami támogatáshoz, illetve a korábban kapottakat fizesse vissza. De lesz-e ebből valami?

Nagy értékű csalás és a befektetők megtévesztése miatt feljelentést tettek kisbefektetők a lélegeztetőgép-bizniszből ismert OTT-One Nyrt. ügyében. Éveken keresztül nem akadt könyvvizsgáló, aki elfogadta volna a cég mérlegét, így az MNB a részvények tőzsdei kereskedését előbb felfüggesztette, tavaly októberben pedig a tőzsdei kivezetésről határozott. A kisbefektetők részvényei beragadtak, sokmilliós kárról, bűncselekményekről beszélnek, és azt feszegetik, hová tűnt a hirtelen 12 milliárd forintra nőtt forgalmú cégből a pénz.

A kormány 2022 júniusában döntött úgy, hogy külön költségvetési tételt hoz létre az akkortól kivetett extraprofitadó-bevételekből és az azt kiegészítő közpénzekből „a világpiaci energiaáremelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében”.

Hétfőn zárult az árverés, de a több mint hétszáz gépre még ajánlat sem érkezett.

Már mindkét, a Fidesz korábbi politikusaihoz köthető, és a Covid-időszakban közbeszerzés nélkül milliárdos állami megrendelésekkel megtolt cég felszámolása zajlik. Így hamarosan ugyanúgy eltűnnek, mint a túlárazott lélegeztetőgép-biznisz egykori szereplői. A szerződésekből kiderül az is, hogy a később megvásárolt gyorstesztek “nagykerárát” már előlegként átutalták a cégeknek.

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Az Állami Számvevőszék mutatott rá a jogsértésre. Noha a cég nevét nem közölték, a 24.hu azonosította a brexit-kárenyhítési pályázaton nyertes vállalatot, melynél több szabálytalanságot is feltárt az ÁSZ-jelentés. Bár a támogatást végül nem fizették ki, érdekes, hogy a külügynél egyik eljárást sem vették észre. A cég ellen már 2020-ban kezdeményezték a bíróságon a felszámolást, aminek azért is jelentősége van, mert 4 hónappal később 350 milliós hitelt vettek fel az OTP Banktól.

Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.

A közbeszerzésre egy cég jelentkezett.

Elképesztő vendégsereget csődített össze a nemzeti ünnepre és az atlétikai világbajnokságra a kormányzati kommunikáció – igaz sem az Európai Unió, sem a visegrádi országok vezetőit nem hívták meg augusztus 20-ára vagy a világversenyre. Hogy milyen kiadást jelent a költségvetésnek egy-egy ilyen illiberális dzsembori, azt a közbeszerzési dokumentumok érzékeltetik.