K-Monitor Adatbázis

Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet.

Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.

A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű. A politikai kudarc mellett 20 milliárd forint és pár zsíros állás a tét.

Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.

Egyelőre 270 millió forintot utaltak ki „fiatal és tehetséges sportolók” edzési lehetőségeire, azzal a kikötéssel, hogy a magyar válogatottakat nem zavarhatják.

Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből.

A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz.

Több tízmillió forint mögé rejtene törvénysértéseket a külügy: a külképviseletek ugyanis számos alkalommal nem a jogszabályokat betartva szerződtek külföldi cégekkel. A jövőben azonban bármilyen vállalkozással összeállhatnak, és ez óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Határozatképtelenség miatt elmaradt az a költségvetési bizottsági ülés, amelyen az MSZP képviselői azt firtatták volna, hogy a kormány miért szeretné megengedni a magyar külképviseleteknek, hogy átláthatatlan hátterű, adott esetben offshore cégekkel kössenek szerződéseket.