language

Akták:

Kvótareferendum kommunikációja highlight_off

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Kvótareferendum kommunikációja

Kvótareferendum kommunikációja

2016. október 2-án népszavazást rendeztek Magyarországon, aminek a kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. A referendum lebonyolításának költségei mellett jelentős összegek mentek el kommunikációra is, a kormány már nyár óta folyamatosan kampányol a nemleges válasz mellett. Az Átlátszó cikke szerint a teljes kormányzati kampány 17 milliárd forintba került. Feltűnő aránytalanság, hogy a hivatalos adatok szerint kilencszer annyi pénz ment a kvótaellenes népszavazási kampányra, mint a Fidesz-KDNP 2014-es parlamenti választási kampányára.


 

 

 

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Egymilliárdért utókampányol a kormány

Bruttó egymilliárd forintot költ a kormány az egyébként érvénytelenül zárult október 2-i népszavazás most is zajló utókampányára – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda lapunknak küldött válaszaiból. A kormányzati honlap szerint a „Megüzentük Brüsszelnek: 98% NEM! a kényszerbetelepítésre!” szövegű plakáthadjáratra vonatkozó szerződést már a referendum előtt, szeptember 27-én megkötötték a Rogán Antal miniszter szomszédja, Csetényi Csaba érdekeltségébe tartozó két társasággal, a Network 360 Reklámügynökség Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel.

Jól fialó Pasa parki szomszédság

Legalább 900 milliót, de akár 1,9 milliárd forintot is zsebre tehettek reklámközvetítői, illetve közzétételi díj címén Rogán Antal kabinetminiszter Pasa parki szomszédjának, Csetényi Csabának a cégei az október 2-i népszavazási kampánnyal és annak felvezetésével összefüggésben.

Titkolják az utókampány költéseit

Noha még a népszavazást megelőző kampány pontos elszámolásával is adós a Miniszterelnöki Kabinetiroda, egyelőre semmilyen információt nem ad arról, hogy a jelenleg is futó utókampányra kivel és mekkora összegben szerződtek. Könnyen elképzelhető, hogy ebből is Rogán Antal szomszédja, Csetényi Csaba fölözhet le 15 százalékos közvetítői díjat.

Milliárdokat emészt fel a népszavazás

Jövő hét elején, várhatóan kedden dönt, és minden bizonnyal továbbengedi az Alkotmánybíróság a betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazást, amelynek időpontját így szeptember 4. és október 9. közötti időpontra tűzheti ki az államfő – tudta meg lapunk. A Jobbik elnöke szerint sikertelen népszavazás esetén Orbán Viktor miniszterelnöknek le kellene mondania.
Találatok: [4]  Oldalak:   1