K-Monitor Adatbázis

Lánczi Tamás (1978-) magyar politológus. Édesapja, Lánczi András filozófus, Orbán Viktor beszédírója. A miniszterelnök a 2024-től felálló Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének kérte fel. A Hivatal vezetőjeként Lánczi munkáját kutatóintézet segíti, mentelmi jog védi, fizetése közel ötmillió forint.

Lánczi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karon végezte, ahol 2003-ban szerzett diplomát politológiából. Ezt követően a Századvég Alapítványnál dolgozott. 2008-ban a tanácsadói testületében volt amerikai törvényhozókat, nagyköveteket felsorakoztató, amerikai NGO, az American Council of Youth Political Leaders (ACYPL) programjában vett részt. 

A második Orbán-kormányban 2010-től 2011-ig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkáraként Navracsics Tibor miniszteri kabinetfőnöke volt. Ezt követően 2012-től visszatért a Századvéghez. 2015.06.09.-től a Danube Business Consulting Ltd. Londonban bejegyzett, Habony Árpádhoz köthető cég igazgatója.

2017 februárjától 2019. márciusáig a Figyelő című hetilap főszerkesztője volt. Nagy felháborodást váltott ki a Figyelő 2018/15. lapszámában megjelent lista, amiben név szerint soroltak fel "Soros-zsoldosnak" kikiáltott magánszemélyeket (köztük már elhunyt személyeket), oktatókat, újságírókat és civil szervezeteket. Ezzel párhuzamosan a közmédia online felületén Mozgástér néven politikai publicisztikai blogot vezet. Feltételezések szerint a Schmidt Mária és Liszkay Gábor közötti konfliktusok, valamit a Figyelő csökkenő eladási számai vezethettek ahhoz, hogy 2019 márciusában Lánczi Tamást leváltották a főszerkesztői pozícióból.

Ezt követően a Schmidt Máriához köthető XXI. század Intézet igazgatója, majd az MTVA online igazgatója, és műsorvezetője. Elemzéseiben, riportjaiban a kormányzati kommunikációs irányvonallal összhangban, arra ráerősítve értelmezi a magyar és nemzetközi politikai fejleményeket.

A 2010 után állami segítséggel jelentős profitot termelő, monopol helyzetú Dohányboltellátó (ODBE) létrehozásával párhuzamosan Lánczi 2015 és 2018 között az abban tulajdonos British American Tobacco (BAT) felügyelőbizottsági tagja volt.

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.