Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Intézmények:

Legfőbb Ügyészség highlight_off

Kapcsolódó szervezetek:
Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>

Trükkösen kommunikálja a kormány az uniós pénzek elcsalása miatti bírságokat

Az uniós átlagnál tízszer nagyobb bírságot kapott Magyarország az EU-s támogatások 2015 és 2019 közötti szabálytalan költése miatt, derül ki az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) jelentéséből. A szervezet a strukturális alapok és az agrárpénzek kifizetéseinek 3,93 százalékát találta nálunk problémásnak, míg az Európai Unió többi tagállamánál ez átlagosan 0,36 százalék. A Legfőbb Ügyészség a jelentésre reagálva közölte, hogy a magyar hatóság egyre hatékonyabban ellenőrzi a csalás-gyanús ügyeket, amikből egyre kevesebb van. Mások szerint viszont Magyarországon “szelektíven” zajlik az ellenőrzés, s nem terjed ki a kormány köreit is érintő pénzlenyúlásokra, és az OLAF által felderített eseteknek a többszöröse lehet Magyarországon a szabálytalanságok száma az uniós támogatású projekteknél. Ráadásul a legnagyobb ügyeknél – mint például a 4-es metró, az Elios-ügy vagy a Microsoft esete – nem kerül sor vádemelésre.

Polt tehetetlen: nem vizsgálhatja a Mészároséknak kiszórt milliárdokat

Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.

Boldog István tündöklése és bukása

Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat, amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.

Microsoft-ügy: már „nem zárják ki” a csalást

A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.

Polt Péter nem mondta meg, pontosan milyen törvényi feltételek hiányoznak a Simonka elleni kényszerintézkedéshez

A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől. A legfőbb ügyész egy több száz oldalas törvényre hivatkozott, minden konkrétum nélkül.

Továbbra is titkolja az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést a kormány és az ügyészség

Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn.

Egyre nagyobb a homály Simonka-ügyben - az ügyészség feltűnően hallgat

Mind a jogász szakma, mind a politikai szereplők és a közvélemény is meglepődött, hogy a Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel szemben megfogalmazódott súlyos gyanúsítás ellenére – bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények – egyetlen percre sem vették őrizetbe.

„Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró

– És akkor mégsem mondott le. – Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből. – Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez? – Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen. Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró? Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?
Találatok: [42]  Oldalak:   1 2 3 4 5   >  >>