K-Monitor Adatbázis

A Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2017-ben útjára indította sok száz milliárdos szálláshelyfejlesztési programot indított, a Kisfaludy program címen. A program keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon (elsősorban vidéken), amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. 

A nagyobb összegű támogatások haszonélvező között  szép számmal akadnak kormányhoz közeli cégek. A program két nagy nyertese, a Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. és a Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.mindegyike ugyanahhoz a kormányközeli tulajdonosi körhöz kapcsolható, a Szepesi Richárd és Kante Awa többségi tulajdonában álló DLHG Invest Zrt-hez. A program keretében támogatást kaptak még (a teljesség igénye nélkül) Mészáros Lőrinc, Hernádi Zsolt,Garancsi István, Csányi Sándor, Tiborcz István és Szabadics Zoltán érdekeltségei is. 

2020-ban a pandémia okozta veszélyhelyzetben 83 milliárdnyi közpénzt osztottak ki a turizmus támogatására, amelyből elsősorban szintén az említett kormány-közeli üzletemberek profitáltak. (A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels például 17,7 milliárd forintot kapott szálloda felújításra.) Ugyanebben az évben az is kiderült, hogy az MTÜ úgynevezett “egyedi pályázatokra” is osztott százmilliós támogatásokat – ezek azonban nem nyilvánosan meghirdetett pályázatok voltak. Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója  eleinte úgy nyilatkozott, hogy egy szakmai grémium bírálta el a pályázatokat, 2022-ben kiderült, hogy Guller egyedül döntött a támogatásokról. Így jutott állami pénzekhez többek között  Zoób Kati divattervező, a Tiborcz István-közeli Paár Attila, Farkas Boglárka, az Echo TV volt vezetőjének cége, illetve Fellegi Tamás, Orbán Viktor volt minisztere. A Kisfaludy-program támogatásaiból önkormányzatoknak is jutott, ugyanakkor az MTÜ a fideszes vezetésű városoknak nagyságrendekkel több közpénzt ítélt meg. A források elosztásának aránytalanságára a Válasz Online cikke is rámutatott: adatgyűjtésükből kiderült, hogy 2018 és 2021 között a 300 milliárdos állami támogatás kétharmada az azt igénylők fél százalékánál koncentrálódott. 

Ha érdekel, hogy a nyaralásodon elköltött pénz kinek a zsebébe megy, keresd fel a NER-HOTEL alkalmazásunkat. 

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon. 

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt.

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.