language

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Személyek:

Matolcsy Ádám highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Matolcsy Ádám

Vállalkozó, Matolcsy György fia. 

Matolcsy a saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó Magyar Stratégia (MS) Zrt. vezérigazgatója. Az MS 2017-ben Száraz Istvántól megvette a korábbi New Wave Media és Origo Media portfólió egyesítéséből létrejött New Wave Media Group Zrt.-t, 2022-ben pedig közvetlenül a választások után több leányvállalatot alapított, amelyek egyikének felét, a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt.-t a Mészáros Lőrinc dominálta MKB  Bank vette meg. Matolcsy Magyarország egyik legnagyobb múltú bútorgyártó manufaktúrájának, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-nek 2015 óta a tulajdonosa: a társaság több uniós támogatást nyert el, és a hazai közbeszerzési eljárásokon is sikeresen teljesít, többek között a Testnevelési Egyetemnek, az Országos Bírósági Hivatalnak és az édesapja által vezetett Nemzeti Bank tulajdonában lévőPostapalotába is szállított. A cég nemzetközi szinten is terjeszkedik: 2021-ben egy olasz prémium dizájnbútorgyártó társaság, a Riva 1920 majdnem 50 százalékos tulajdonosa lett. A Balaton Bútort Matolcsy 2015-ben, a Növekedési Hitelbanktól kapott hitellel vásárolta meg az előbb informatikai társaságként működő, majd szépségipari bútorokat gyártó Glamorous Kft. által.

A Válasz Online összesítése szerint Matolcsy 2022-ben százmilliárdos értékű vagyonnal rendelkezik, barátai (Somlai Bálint, Száraz István) pedig milliárdos jegybanki közbeszerzések nyertesei.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [4]  Oldalak:   1

Így került az önkormányzattól Rogán köréhez, majd Száraz Istvánhoz a legendás Vörösmarty téri luxuslakás

A Kasselik-ház, az egykori Luxus Áruház irodaszintje végül a jegybank ingatlanportfóliójában kötött ki.

Az egyik Matolcsy környékéről a másik környékére vándorol a Lánchíd 19 Design Hotel

Megint tulajdonost cserélt az a vállalat, amely a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemelteti.

A Kádár- és a Castro-villára is lecsaptak Balatonaligán a kiváltságosok

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Az üzletember, aki az aranyvízumbiznisz után is NER-nagyságokkal együtt emlegethető

Kisebbségi tulajdonos lett a budai Vár tövében álló Lánchíd 19 Design Hotel ingatlanját üzemeltető cégben Stofa György, aki közvetítő volt a magyar állam oroszoknak szánt letelepedési kötvényeinek értékesítésében.
Találatok: [4]  Oldalak:   1