language

Akták:

Letelepedési kötvény-biznisz highlight_off

Intézmények:

S & Z Program Limited highlight_off

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény-biznisz

Letelepedési kötvény vásárlásával Uniós tagországon kívüli állampolgár schengeni tartózkodási engedélyt, illetve hat hónap után letelepedési engedélyt szerzett, amellyel szabadon utazhatott, céget alapíthatott a schengeni övezetben. Utóbbi érvényessége határozatlan idejű, élethosszig tart, továbbá családtagok is jogosultságot szerezhettek családegyesítési céllal. A kötvény futamideje 5 év, amelyet lejáratkor egy összegben a Magyar Állam visszavásárol az eredeti névértéken. A letelepedési államkötvény forgalmazói kizárólag erre a célra jöttek létre, többnyire külföldi székhelyű, offshore országokban. A kereskedési jogot a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján szerezték meg. Profitjuk két részből állt: a közvetítői díj, valamint a kötvény diszkontált vásárlása és a névértéken való kifizetése közötti különbség. Másodlagos forgalmazókként több budapesti és külföldi cég is jelen volt a piacon.

A rendszer átláthatatlansága abból is eredt, hogy nem lehet tudni, pontosan mely közvetítő cégeknél jegyezték le az egyes kötvényeket, ugyanis „az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel kötött szerződések részét képező adatok üzleti titoknak minősülnek”. A kötvényeket pályáztatás nélkül kiválasztott, jellemzően offshore hátterű cégek forgalmazták. A rendszert úgy építették fel, hogy valójában soha egyetlen államkötvény sem kerül egyetlen letelepedni próbáló külföldi állampolgár tulajdonába, így a titokzatos közvetítőknek jelentős mozgásterük volt - és magas profithányaddal dolgoztak.

Rogán Antal az országgyűlési gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kezdeményezte a letelepedési kötvény-konstrukció kidolgozását. A törvényt egy Fidesz-közeli ügyvéd, Kosik Kristóf irodája szövegezte meg, mely aztán részt vett az adminisztratív lebonyolítás intézésében is. A 2013-ban induló rendszer egyik haszonélvezője, a közvetítő Arton Capital Kft. is kötődik Rogánhoz: a cég a politikus egykori egyetemi társáé, Balogh Radosztináé. A cég irodáját 2017 őszén (egy héttel a kötvényprogram leállítása után) kirabolták, 200 millió forintot és a kötvényüzlet dokumentációját is elvitték. Az ügyben még azóta, több éves nyomozás után sincs gyanúsított, az azonban valószínűsíthető, hogy a betörés belső segítséggel történt. 

Támogasd adód 1%-ával a sajtóadatbázis fenntartását,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

A Fidesz-dominanciájú gazdasági bizottság számos – részben vagy egészben magyar hátterű – offshore cégnek adott felhatalmazást a közvetítésre, amikor országonként leosztotta köztük a piacot. Az egyetlen magyarországi bejegyzésű a már említett Arton volt. A magasan legtöbb lejegyzést produkáló kínai piacon egy Nagy Kajmán-szigeten bejegyzett cég közvetített, melyet az a kínai bankár képvisel, aki Habony Árpádnak foglalt helikopteres városnézést Hongkongban. (Mint később kiderült Habony hongkongi Asia Frontier Limited nevet viselő cége ugyanahhoz a titkárcéghez volt bejegyezve, mint két letelepedési kötvényekkel is foglalkozó kínai cég.)

A sorozatos botrányok és politikai nyomásgyakorlás után a kabinet a rendszer felülvizsgálatát ígérte, majd 2017 januárjában a Kormány döntést hozott a konstrukció kivezetéséről. A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest megállapította, hogy a letelepedési kötvény program „összességében érdemi hasznot nem hozott sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők a programon, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül”. A 444 és a Direkt36 információi szerint így kapott tartózkodási engedélyt a kábítószer- és fegyverkereskedelemben és pénzmosásban utazó nemzetközi bűnszervezet tagja, Salmo Bazkka, illetve Atiya Khoury, Bassar al-Aszad szír elnök legfontosabb pénzembere is. A több tízmilliárdos veszteséggel szemben a közvetítő cégeknek 162 milliárd forintot hozott a letelepedési kötvény-biznisz.

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [8]  Oldalak:   1

Hemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehet

Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

Mindenki nyert a magyar letelepedési kötvényen, csak az ország bukott milliárdokat

Valószínűleg több offshore cégnél bontanak majd pezsgőt a jól végzett munka és a 100 milliárd forintos profit örömére, amennyiben idén valóban véget ér a magyar letelepedésikötvény-program. Kár, hogy miközben Rogán Antal ötletével az államot akarták segíteni, az csak veszteséget termelt. Magyarország közben toplistás a kínaiaknak pénzért letelepedési engedélyt adó országok sorában.

Illegálisan vettek kötvényeket a cégek?

A letelepedési kötvények 11 százalékát tulajdonképpen illegálisan veszik meg a közvetítőként eljáró offshore cégek, vagyis azelőtt jegyzik le a papírokat, hogy konkrét ügyfélvásárlási szándék lenne mögöttük – ez derült ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) lapunknak küldött, frissiben korrigált adataiból. A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak.

Illegális bevándorlás kötvényekkel

Eddig sem lehetett arról beszélni, hogy szigorú felügyelet mellett zajlana a letelepedésikötvény-üzlet, hiszen a többségében offshore cégek által lebonyolított programot érdemben senki sem ellenőrzi. A kormánypártok által alkotott jogszabály eleve úgy készült, ne is lehessen jogi eszközökkel kikényszeríteni a kontrollt. Erre lényegében csak az Országgyűlés gazdasági bizottságának volna joga, de a testület egyáltalán nem akarja ellenőrizni a rendszert, s a parlament testületeként nem tartozik jogi felelősséggel senkinek. A bizottság többségét a Fidesz képviselői alkotják, a maroknyi ellenzéki tagnak esélye sincs bármilyen, a kötvényprogram átláthatóságával kapcsolatos döntés kikényszerítésére.

Fiktív papírok a letelepedési üzletben?

A Quaestor-brókerbotrányhoz hasonló történet nyomaira bukkantunk a letelepedési állampapírok esetében, miután a gyanú szerint 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt.

Vége a dalnak, eltörlik a letelepedési kötvényeket

Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését – közölte a szervezet. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.

Bűnözők is vásároltak a kötvényekből

Rogán Antal és Habony Árpád ügyvédje több mint ötmilliárd forintot kereshetett a kötvényüzlettel – tudta meg lapunk. Több, korábban elítélt külföldi is letelepedési engedélyhez jutott hazánkban.

Töröcskeitől a Sólyom Airwaysig: a letelepedési kötvények titokzatos útja

Többek között a Töröcskei István közvetett tulajdonában álló bank hajtja be a magyar letelepedési kötvények darabjáért fizetett negyed millió eurót, amelyet a Töröcskei István által irányított Államadósság Kezelő Központ bocsát ki. De a kötvény-sztoriban nem ez az egyetlen furcsaság: néhány offshore cégen keresztül eljuthatunk a Sólyom Air Force One-hoz és a kaposvári tábornokper elsőrendű vádlottjához is.
Találatok: [8]  Oldalak:   1