Hétről hétre új információk kerülnek elő a baloldal külföldi kampányfinanszírozási botrányával összefüggésben. Márki-Zay Péter tavaly augusztusban tett, a külföldi kampánytámogatást leleplező kijelentései után először csak tagadtak a Gyurcsány-koalíció pártjainak vezetői, azonban amióta az ÁSZ-vizsgálat nyomán több milliárd forintos büntetés terhe lebeg az összefogás pártjai felett, a baloldal politikusai egymást vádolják.
Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.
A Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom összesen 1,68 milliárd forint tiltott kampánytámogatást nyújtott a tavalyi választáson közösen induló 6 ellenzéki pártnak – állapítja meg az Állami Számvevőszék, amely büntetésként ennek a dupláját, 3,3 milliárd forintot készül kiszabni a pártokra, igazolva a kormányzat és a Fidesz „guruló dollárok” politikai vádját. A rekordösszegű büntetés után semmi pénze nem maradna a 6 ellenzéki pártnak a 2024-es választások kampányára.
Az LMP, azaz a Lehet Más a Politika egy 2009-ben alakult párt, 2020-tól a nevükbe bekerült a Magyarország Zöld Pártja cím is. A párt annyira zöld lett, hogy több, a párt vezetéséhez közel álló „zöld céggel” is szerződtek 2018 és 2022 között, de az idén kezdődő parlamenti ciklusra az egyik legkisebbre zsugorodó ellenzéki pártnak 2,7 milliós frakcióülésre is futotta.
Megjelent a Magyar Közlönyben a pártok költségvetési támogatásáról szóló határozat, az új frakciók méretéhez igazították a pénz mennyiségét.
A tárgyaláson csak az ítélethirdetés volt nyilvános, az indoklás zárt ülésen hangzik el.
Nem tudni, milyen célra bérelnek Demeter Márta képviselőnek irodát Kaposváron. A város központjában található üzlethelyiség berendezve és felcímkézve sincs, látszólag senki sem használja. Az állam mégis bruttó 203 ezer forintot fizet havonta a bérleti díjért – tudta meg az Átlátszó egy közérdekű adatigénylésből.
Az Állami Számvevőszék szerint az LMP 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben az LMP számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét.
Zavarba ejtő levelet kapott kézhez július végén több budapesti lakos – tudta meg lapunk. A Központi Nyomozó Főügyészség kereste meg őket azzal, hogy a nevük egy, a választás rendje elleni bűntett miatt indított nyomozás ügyében merült fel, ezért „indokolt tanúként való kihallgatásuk”. A tájékoztatás szerint a 2018-as országgyűlési választás idején a Lehet Más a Politika (LMP) jelöltje, Ungár Péter számára adtak ajánlást az érintettek neve és személyes adatainak felhasználásával. Ezért a főügyészség írásbeli vallomástételre szólította fel a levél címzettjeit, amelyben nemcsak arról kell nyilatkozniuk, hogy valóban támogatták-e Ungár Pétert az ajánlásukkal, de ha 2018-ban nem adtak ajánlást egyik jelöltnek sem, akkor meg kell mondaniuk, az elmúlt tíz évben „mikor, kinek és milyen körülmények között” adták meg a személyes adataikat, illetve aláírtak-e ajánlóívet.
A Magyar Államkincstár júliustól csökkenti azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amiknél korábban az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozást állapított meg.
