A tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket? A parkfenntartó, kertészeti bizniszt lassan két évtizede egy cégcsoport uralja Budapesten politikai ciklusoktól függetlenül. Ki van e cégháló közepén? És ki állhat mögötte?
A kormány mindig is kiemelten figyelt a jellemzően német tulajdonú, magyarországi autógyárakra, ezek termelik ugyanis a magyar GDP 5 százalékát. A kormány számára a német autóipar és a német gazdasági kapcsolatok annyira fontosak, hogy ezek egyengetésére egy külön tanácsadót is alkalmaznak. Ő Klaus Mangold német üzletember, aki korábban a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt.
A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától.
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
Bár az egyik legnagyobb önkormányzati hulladékgazdálkodási társulás éléről sikeresen kiszorították az ellenzékben politizáló Gémesi Györgyöt, a szakmai képtelenségek sora folytatódik.
Másodszor is bűnösnek találta a bíróság Tábor Viktort, a kitiltási botrányhoz vezető vesztegetési ügy vádlottját. A Fővárosi Törvényszék az újonnan elindított perben első fokon két rendbeli befolyással való üzérkedés vádjában bűnösnek találta és két év börtönre ítélte, három évre felfüggesztve. A bíró szerint Tábor Viktor vesztegetési ajánlata, vagyis hogy a Századvég és Heim Péter el tudja intézni, hogy csökkenjen az étolaj áfája, a nyomozás alatt nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást, vagyis
A BÍRÓSÁG MÁSODSZORRA, ÚGY TŰNIK, ELHITTE AZ ÜGYÉSZSÉG ÁLLÍTÁSÁT, TÁBOR VIKTOR NEM VALAKINEK A KORRUPCIÓS ÜZENETÉT KÖZVETÍTETTE, CSAK HAZUDOTT ERRŐL.
Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.
A novemberben felfogadott három washingtoni lobbicég mellett december óta egy negyediket is fizet a magyar kormány, így már közel 59 millió forintra emelkedett az az összeg, amelyet csupán néhány hónap alatt arra költenek az adófizetők pénzéből, hogy szorosabbra fűzzék az amerikai-magyar kapcsolatokat. A legutóbb felfogadott lobbicégnek az a feladata, hogy amerikai befektetőket hozzon Magyarországra, az alvállalkozók körül pedig NER-közeli magyar figurák is feltűnnek.
Az eredeti árnál már harmadával kerülhet többe a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúsági Centrumának beruházása, ahol egy nyolcezres lelátójú stadiont is építenek a harmadosztályú helyi csapatnak.
A sógorok lobbistája, Aczél Zoltán együtt ült be fontos testületekbe a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik oszlopával, Nyerges Zsolttal.
A 2010 előtti kartellbotrányokban, BKV-ügyletekben megégett Strabag-kört egy percre sem küldte büntibe a jobboldali hatalom: a társaság továbbra is hasíthat az állami tendereken – és közben példamutató lelkesedéssel támogatja a miniszterelnök kedvenc sportját, a focit.
Egy Aczél apja által jegyzett bécsi érdekeltség nemrég már a „magyar királyi építő”, azaz a Duna Aszfalt tulajdonostársaként alapíthatott horvátországi céget.
Ám még ez is csak előjátéka volt a mostani cikkünk apropóját jelentő közös budapesti Mérföldkő-vállalkozásnak. A Válasz megmutatja, hogyan nőtt össze, amiről tíz éve még senki sem hitte volna, hogy összetartozik.
