A cégcsoport fejlődése az országhatárokon belül már korlátozott, ezért stratégiai cél a külföldi terjeszkedés, elsősorban azokban az iparágakban, amelyekben idehaza is erősek vagyunk, élen az építőiparral – mondta az Indexnek adott exkluzív interjúban Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport alapító-tulajdonosa. Állítása szerint nem versenyez Csányi Sándorral – aki a barátja –, hogy melyikük az ország leggazdagabb embere, vannak ugyanakkor olyan területek, ahol igenis rivalizálnak, ilyen immár a bankszektor. A felcsúti nagyvállalkozó beszélt lapunknak arról is, mennyire intenzív a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel, és mit szól ahhoz, hogy Lázár János szerint az országnak több Mészáros Lőrincre és Szijj Lászlóra lenne szüksége.
Itt a tavasz, nagy a sürgölődés-forgolódás az hatvanpusztai Orbán-rezidencián is. Ellentétben a korábbi próbálkozással, a Gulyáságyú Média stábja ezúttal „gépen szállt” az egykori főhercegi majorság „fölébe”: több érdekességet és néhány újdonságot is felfedeztünk.
Megnézte a Partizán, hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok a kormányfő édesapjához köthető, de a hírek szerint Orbán Viktor által is látogatott hatvanpusztai majorság szomszédságában, és azt találták, hogy a nagyobb földek a hatvanpusztai birtoktól az alcsútdobozi golfklub bejáratáig szinte minden esetben Orbán Viktor apjához vagy a Mészáros családhoz köthetők.
223 millió forintért adta el az állam, majd 1285 millió forint közpénzzel támogatta a lovasberényi ingatlan felújítását, de mára azt sem lehet tudni, hogy kik a tulajdonosai.
Újabb szántóföldeket vett Orbán Győző – derült ki az állami online adatbázisból. Az ő nevén lévő hatvanpusztai birtokkal együtt mostanra legalább nyolcvanhektárnyi föld van a miniszterelnök édesapjának tulajdonában a Felcsúttal szomszédos Alcsútdobozon.
Lévai imidzse inkább a családot egyben tartó háttérember, jószolgálati nagykövet, de ha jobban megnézzük, eddig is volt nyoma a közéleti tevékenységének – például földtulajdonosként vagy a testvére körül kinövő gazdasági birodalom révén.
Ráadásul másfél hónappal hamarabb elkezdték felhalmozni a területen a veszélyes hulladékot, minthogy arra engedélyt kaptak.
A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.
„Jánossal együtt elég nagy energiákkal próbálták bemosolyogni magukat a térség »kereszténykonzervatív« hatalmi világába, amolyan hivatásos jó emberek szerepkörben” – írta a 444-nek egy, a bicskei viszonyokat jól ismerő ember.
277 millió forintos uniós vidékfejlesztési támogatás segítségével kezdett gombatermesztő üzem építésébe egy KDNP-s önkormányzati képviselő Csákváron még 2020-ban. Zolnai Sándornak két éve lett volna a létesítmény beindítására, tavaly szeptemberben lapunknak azt mondta, bízik benne, hogy januárra megvalósul a beruházás, ez azonban nem történt meg. Ráadásul most újabb határidő-módosítást kért, és nem kizárt, hogy meg is kapja ehhez az engedélyt. A politikus szerint az építési munkákat a kedvezőtlen időjárás, a sok eső majd a hideg, fagyos idő hátráltatta, de elmondása alapján volt olyan alvállalkozó is, aki cikkünk megjelenése után politikai okokból tűnt el.
