K-Monitor Adatbázis

A tőkealap-kezelő egyetlen magántőkealapot indított 2023 nyarán Értékmentő néven, ám mostanáig az sem fektetett be semmibe. Az irány megvan, az alapkezelőben felbukkanó üzletembereknek pedig figyelemreméltó kapcsolatrendszere van.

Támogatás, hitel, infrastruktúra-fejlesztés: bőven kijutott a jóból a csornai napelemgyárnak, mostanra mégis a helyi önkormányzat szerint is bezárhatja kapuit. Miközben a dolgozók elmaradt járandóságukra várnak, Polt Péter egy képviselői kérdést a nyomozó hatóságnak továbbított, de más vizsgálatok is jöhetnek az ügyben. A gyárhoz vezető magánút Közpénztemetőre átnevezését napirendre sem vették, korábban az ügyvezető édesanyjának nevét kapta.

„Nem gondolunk semmit, nem nyilatkozunk” – ennyivel intézte el érdeklődésünket a csornai projekt mögött álló, vastagon kitömött cég, amelynek még az előtt támadtak fizetési gondjai, hogy a gyártás igazán beindult volna. De valaki így is keres majd rajta, a NER nagyragadozói készenlétben állnak.

A dolgozók tanácstalanok, a gyár körül – amelynek indulásánál Áder János és Palkovics László is bábáskodott, és amely milliárdos állami és uniós támogatást is kapott – az OLAF mellett a magyar hatóságok is vizsgálódnak.

A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.

Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél.

A kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilváníthat egy beruházást, és a korábbi jogszabályok sokszori módosítgatásával Orbánék elérték, hogy a nemzeti mellett az ő érdekeik is érvényesülhessenek.

Mennyire tették kockázatossá a magyar bankrendszert az utóbbi évek tulajdonosi változásai? – szegezte nekem a kérdést a Pénzügykutató 50. születésnapját megülő konferencia kerekasztal-beszélgetésének moderátora, Farkas Zoltán azt követően, hogy röviden ecseteltem a bankszektor „nemzetiesítésének” jelen állását.

Feljelentésként értékelte, és a megyei főügyészségre továbbította Polt Péter legfőbb ügyész Magyar Zoltán (Jobbik) országgyűlési képviselő írásbeli kérdését az Ecosolifer csornai napelemgyárról. Az Ecosolifer 1,9 milliárdos uniós támogatást kapott, illetve 22,4 millió euró és 363 millió forint eximbankos kölcsönt vehetett fel, mégsem készült el időre.