language

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

Intézmények:

Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. highlight_off

Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.

Az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 1994 óta, nemzetközi kereskedelemre, külpiaci befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott banki szereplőként működik. A bank Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozik.

2014-ben Puskás Andrást, Rogán Antal korábbi helyettesét nevezték ki a bank vezérigazgatóhelyettesének, ezt követően az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek jelentős részét kormányközeli szereplők kapták meg.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Alapkezelőben lett tulajdonos Mészáros eltiltott volt intézője

Csík Zoltán cége, amely most bevásárolt Capital Community kockázatitőkealap-kezelőben, jogszerűtlenül működik.

Alaptörvény-ellenes mulasztás, hogy az Eximbankot nem lehet közérdekű adatok kiadására kötelezni

Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.

A Kádár- és a Castro-villára is lecsaptak Balatonaligán a kiváltságosok

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Az állami Eximbank jogerősen pert vesztett a Lánchíd Palota ügyében, 800 milliót fizet

2015 óta pereskedtek az ikonikus budapesti épületre 2014-ben kötött bérleti szerződés miatt, az Eximbank 2017 óta nem fizetett, így komoly késedelmi kamattal is tartozik.

Váratlanul elbukta Magyarország az óriási elszámolási csatát - Egy hajszálon múlt a győzelem

Az előzetes várakozásokra rácáfolva a statisztikai elszámolási viták rendezésére szolgáló uniós testület az EU statisztikai hivatalának adott igazat az Eximbank ügyében, igaz ennél szorosabb nem is lehetett volna a "szavazás" végeredménye. Ennek értelmében az állami pénzintézetet az államháztartási körön belülre kellene sorolni, ami így befolyásolhatja a magyar államháztartás legfontosabb mutatószámait. Körbejártuk, mi lehet a következő lépés az ügyben.

Lánchíd Palota: milliárdos keringő

Végeláthatatlan perek sorozata övezi a Lánchíd Palota legújabbkori történetét - amely immár nem gazdasági, sokkal inkább egy politikai huzavona része. Máskülönben miként eshetne meg az, hogy a tulajdonost a bérlő Eximbank nem engedi be saját házába.

Újra kell tárgyalni a Lánchíd Palota szerződéseit a bíróságon

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte a Lánchíd Palota bérbeadásának perében, amelyet az Eximbank indított, és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet – közölte a felperes Eximbank az MTI-vel csütörtökön.

Gyanúsítás a palotaperben: újabb nagyvállalkozó állami célkeresztben?

Hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárás Nobilis Kristóf üzletember és két másik személy ellen a Lánchíd Palota ügyével kapcsolatban – tudta meg a hvg.hu. A palotát bérlő állami Eximbank régóta pereskedett Nobilisékkal, csakhogy ősszel első fokon vesztett. Egy forrásunk állítja: nem lehet véletlen, hogy elkezdték kriminalizálni az ügyben érintett üzletembereket, miután a polgári eljárásban nyerésre álltak.

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.
Találatok: [10]  Oldalak:   1