language

Intézmények:

Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. highlight_off

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.

Az állami hátterű Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) 1994 óta, nemzetközi kereskedelemre, külpiaci befektetésekre, illetve külföldi beruházásokra szakosodott banki szereplőként működik. A bank Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozik.

2014-ben Puskás Andrást, Rogán Antal korábbi helyettesét nevezték ki a bank vezérigazgatóhelyettesének, ezt követően az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek jelentős részét kormányközeli szereplők kapták meg.

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [6]  Oldalak:   1

Akkor Szijjártó Péter bejött a szobámba, és megette az almámat

Kohut Balázs, a Külgazdasági és Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára hirtelen távozott a posztjáról. Most elmeséli, hogy miért. Új posztjain rendkívüli nagykövetként Olaszországgal, míg frissen kinevezett karibi biztosként Kubával foglalkozik.

Brókercsőd, adócsalás, bennfentes kereskedelem? Hívja a Fintha-Nagy ügyvédi irodát!

Ádáz harc dúl a Kulcsár Attila-féle K&H-s brókerbotrányban elkezelt milliárdokért. Egy olyan üzleti kör tenyerelne rá akár a bennfentes kereskedelem árán is, amelyik kedvezményezettként a belvárosi önkormányzat ingatlanmutyijában is vastagon érintett. Fintha-Nagy Ádám ügyvéden keresztül a szálak a Quaestor-csoporthoz, s egy még régebbi brókerbotrányig, a Lasalle 1998-as csődjéig is elvezetnek.

Sokkal több pénzt tartott a külügyes Kereskedőház a Quaestorban, mint eddig sejtettük

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

A Quaestor-ügytől a kereskedőház-alapításig: az exállamtitkár befektet

Kereskedőházat alapított a külügyi tárcától a Quaestor-botrány idején távozott volt helyettes államtitkár, Kohut Balázs. Az új cégben felbukkan a Rogán Antal propagandaminiszter-várományos kapcsolatrendszerébe sorolt Gubicza Ágoston is.

Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.
Találatok: [6]  Oldalak:   1