K-Monitor Adatbázis

Sokmilliárdnyi közpénzzel támogatta, majd kiemeltté minősítette a kormány a balatoni Aligaliget-projektet, ám az – akárcsak az előd pártüdülő a Kádár-korban – a kivételezetteket szolgálná.

Az állam magántőkealapja 86 százalékban vásárolta be magát a Sárhegyiék alapította cégbe.

Az oligarchacsere-projekt részeként is értelmezhető büntető- és polgári peres eljárások folynak az Eximbank székházbérlete kapcsán. Az eljárások kulcsszereplője Bártfai Beatrix ügyvéd, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda tagja: a székházszerződés megszüntetéséért indított polgári perben is Bártfai képviseli a bankot. Noha ebben ügyben még nincs jogerős ítélet, az Exim csaknem a teljes ügyvédi díjat kifizette az irodának, dacára annak, hogy Bártfaiék első fokon elbukták a pert.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.