language

Lapok:

Magyar Hírlap highlight_off

Személyek:

Schmitt Pál highlight_off

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül  Széles Gábor és családja.

Schmitt Pál

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13. –) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke, 2010 és 2012 között Magyarország köztársasági elnöke.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG hetilap kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, április 2-án lemondott államfői tisztségéről, megtartva a volt államfőknek járó, nagy összegű életjáradékot. Schmitt továbbá az egyetlen olyan magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt egyetlenegy törvényt sem küldött vissza a parlamentnek és egy törvény esetében sem kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Huth Gergely: Naésország vége

Egy dolgot most az elején fontos tisztázni: abban senki se reménykedjen, hogy miközben Schmitt Pál kisdoktoriját oldalról oldalra át lehetett nyálazni, a vizsgálóbizottság, majd a doktori tanács döntését még a szenátus végső határozata előtt (egyébként nagyon helyesen) a legapróbb részletekig ki lehetett vesézni, kéjesen kitárgyalni, száz meg száz publicisztikában és különféle internetes dühöngőkben előre ítéletet hirdetni, addig az összes többi doktori és diploma ügyében majdnem minden marad a régiben.

Új államfőt akar az ellenzék

A Köztársasági Elnöki Hivatal tegnap reggel közölte, Schmitt Pál lemondta a részvételét péntekre meghirdetett programjain. Délelőtt több tucat LMP-s és más aktivista ülősztrájkba kezdett a Sándor-palota előtt, a szervezők elmondása szerint addig, amíg Schmitt Pál le nem mond hivataláról.

Stefka István: Plágiumhecc

Pitiáner csúsztatások története… Olvasom az úgynevezett tényfeltáró újságcikkeket, és az jut eszembe, hogy ezek után Schmitt Pált, a párbajtőrvívásban kétszeres olimpiai bajnokot nem lehetne-e megvádolni a bajnoki cím ellopásával, netán eltulajdonításával. Nem lehetne-e rákenni azt is, hogy a magyarok nem szovjet tiltásra nem mehettek 1984-ben a Los Angeles-i nyári olimpiai játékokra, hanem azért, mert éppen akkor Schmitt az OTSH elnökhelyettese volt?

Schmitt Pál a problémákról is szeret tudni

Néhány tucat tiltakozó és jóval több szimpatizáns fogadta tegnap Schmitt Pál köztársasági elnököt Egerben. Az államfő országjáró körútjának kilencedik állomásán a Heves Megyei Közgyűlés ünnepi ülésére érkezett, amelyen egyebek mellett arról beszélt, az adósságválság miatt nem lehet mindig visszafelé mutogatni.
Találatok: [9]  Oldalak:   1