language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Személyek:

Ruck Márton highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Simonkáék minden álma valóra válik

Úgy tűnik, hiába büntette meg korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványt (DBMT), a Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz több szálon köthető alapítvány ismét brüsszeli százmilliókat költhet el. A szervezet karácsony előtt két héttel 300 millió forint pénzt nyert, méghozzá őshonos állatok bemutatására a dél-békési térségben.

Kétes helyre kerül az uniós támogatás

Tavaly októberben, idén januárban, márciusban és áprilisban is végrehajtást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal annál a Békés megyei egyesületnél, amely hamarosan 250 millió forint uniós forrásból épít kerékpáros-túraközpontot Pusztaottlakán – értesült lapunk. Bár az adóhivatal által kibocsátott végrehajtási határozatok már nem hatályosak, szakértők szerint mindenképpen aggályos, hogy egy olyan szervezet jut brüsszeli pénzhez, amelynél fél év alatt négy eljárás is indult

Közel egymilliárd forint kárt okozott Simonka György cége

Összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., vagyis az a társaság, amelyik Simonka György, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjének tulajdonában van – derült ki a Legfőbb Ügyész parlamenti válaszából. Polt Pétert Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kérdezte arról, hogy hol tart a nyomozás a kormánypárti politikus és családja érdekeltségébe tartozó – mára egyébként felszámolás alá került – vállalkozásnál. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy a csaknem egymilliárd forintos kárt eddig nem térítette meg senki, s az összeg a nyomozás során akár emelkedhet is. A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként költségvetési csalás gyanúja miatt folytat nyomozást Simonka György rokonainak és cégeinek érintettségével. A kormánypárti képviselőt viszont védi a mentelmi joga.

Negyedmilliárd landol a pusztában

Úgy látszik, mágnesként vonzza az európai uniós forrásokat a 370 fős Pusztaottlaka, vagyis az a dél-békési község, ahol korábban Simonka György fideszes országgyűlési képviselő volt a polgármester. Néhány hete született ugyanis az a döntés, hogy az eddig elnyert brüsszeli pénzek után további 1,3 milliárd forint támogatás érkezik Pusztaottlakára. Mégpedig az unió Terület- és településfejlesztési operatív programjának (Top) forrásaiból. Ugyanakkor a Viharsarokban található apró településre áramló milliárdok a siker és a gyarapodás helyett sokkal inkább arra szolgálnak szemléletes példával, hogy az ingyenpénz elköltésekor egyáltalán nem szempont az észszerűség.

Újabb uniós százmilliók áramlanak Simonka György köréhez

Úgy tűnik, nem beszélt a levegőbe Lázár János kancelláriaminiszter, amikor néhány hónapja bejelentette, hogy 2017 az uniós támogatások kifizetésének éve lesz. A jelek szerint a brüsszeli forrásokat, ha törik, ha szakad, le kell hívni – a cél elérésében az sem jelenthet akadályt, ha olyan cégeket juttatnak hatalmas összegekhez, amelyek tulajdonosi körében végrehajtás vagy büntetőeljárás zajlik. Ugyanakkor a fideszes érintettség előnyt jelenthet. Ezt támasztja alá az, hogy miközben Simonka György országgyűlési képviselő rokonainak és cégeinek érintettségével költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás folyik, a politikus köre különös körülmények között jut újabb uniós százmilliókhoz.
Találatok: [5]  Oldalak:   1