K-Monitor Adatbázis

Az agrárminiszter tavaly augusztusban jelentette be, hogy „a háború és a brüsszeli szankciók okozta energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendel el az energiahordozókra, így a tűzifára is.” Ahogy az Átlátszó később feltárta, betiltásról ugyan nem volt szó, ugyanakkor a kormány valóban jogszabályba foglalta a tűzifa- és a szén-export korlátozásának lehetőségét. Ezt az Európai Bizottság összeegyeztethetetlennek találta az uniós jogrenddel, ezért januárban kötelezettségszegési eljárást indított miatta.

Május végén az Ormosszén Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Abból kiderül, hogy bár bevételét sikerült közel kétszeresére növelnie, mégis veszteséges volt a működése: 1,24 milliárdos nettó árbevétel mellett az adózott eredménye -104 millió forint lett a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cégnek. A vállalatban korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának” nevezett Leisztinger Tamás volt a meghatározó tulajdonos, tavaly azonban állami kézbe került. Nem sokkal ezután a cég milliárdos támogatást kapott a kormánytól.

Tavaly július óta csak állami intézményekben végezhető meddőségi kezelés, miután a magyar állam bekebelezte a teljes lombikszektort, majd törvényileg ellehetetlenítette a magánintézmények működését. Nem lehet tudni, hogy mennyit fizetett az állam az intézményekért, és milyen keretek között állapodtak meg, de az adásvételről az egyik intézmény társtulajdonos elnöke azt nyilatkozta, hogy „kölcsönösen előnyös megállapodást kötöttek a magyar állam képviselőivel”. Közadatigénylésben kértük ki a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, ám konkrét indoklás nélkül, kizárólag titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésünket. Nehezen hihető, hogy valóban minősített adat lenne a szerződések teljes tartalma, ezért perlünk a nyilvánosságukért.

Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.

A helyiek által „Poliklinika” néven emlegetett hatalmas épület 2012-ben került a szlovákiai Komárom (Komarno) önkormányzatának tulajdonába rendkívül rossz állapotban, és a felújítására azóta sem tudtak költeni. 2016-ban a magyar állam támogatásáért lobbiztak, de hiába. Nemrég viszont a Manevi SK jelezte, hogy megvenné az épületet. A város nem adta el egyből a cégnek az ingatlant, hanem nyilvános versenytárgyalást ír ki rá 268 ezer eurós (kb. 99 millió forint) kikiáltási áron. Az eljárás még folyamatban van, de közben a Manevi SK tulajdonost cserélt: már nem a Manevi Zrt., hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítványba tolt másik volt állami cég, a Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa.

Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.

A szocialista Mesterházy Attila a 444.hu tudósítása szerint írásban tett fel három kérdést a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, Bártfai-Mager Andreának egyes állami cégek hirdetési gyakorlatáról. Mesterházy azt szerette volna megtudni, hogy mennyit költött hirdetésekre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek (MVM)? Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy a kormány nem tudja, mennyit költenek egyes állami cégek hirdetésre. Ez elég baj, de segítünk.

Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.

Miközben a Tarlós-féle mobilgátas koncepció óvatos visszavonulójával újra nyílttá vált a helyzet a Római-parton, a maga módján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is beszállt a Római jövőéjért folyó küzdelembe: tavaly decemberben, karácsony előtt két nappal eladták az egyik utolsó nagy beépítetlen állami telket egy frissen gründolt projektcégnek. Az egyetlen licitáló olcsón vette meg a 23 ezer négyzetméteres ingatlant, most már csak az a kérdés, mikor indul az újabb lakópark építése.

Ultimátumszerűen emelte az addigi négy-ötszörösére a Kodály körönd állami tulajdonú palotája bérleti díját a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A lakók ingatlanmutyi előszelét érzik.