language

Intézmények:

Magyar Posta Zrt. highlight_off

Akták:

Takarékszövetkezeti integráció highlight_off

Magyar Posta Zrt.

A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le. A Magyar Posta a levél- és csomagküldemények felvétele mellett pénzügyi és pénzforgalmi szolgáltatásokat (befizetés, kifizetés, pénzküldemény stb.) is nyújt, illetve hírlapterjesztést és kiskereskedelmi tevékenységet is végez (boríték, bélyeg, képeslap stb.értékesítése). A vállalat ezenfelül marketing szolgáltatásokat, logisztikai szolgáltatásokat, folyószámla- és hitelszolgáltatásokat és biztosítást is kínál. (Wikipédia)

Takarékszövetkezeti integráció

Takarékszövetkezeti integráció

A takarékszövetkezeti szektor átalakítását a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. tv. alapozta meg. A takarékszövetkezeti törvény preambuluma értelmében a takarékszövetkezeti szektor átalakítására azért volt szükség, mert a „szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes”. E problémák orvoslása érdekében a takarékszövetkezeti törvény a takarékszövetkezetek további működésének feltételéül szabta az ún. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetébe (SzHISz) történő belépést. Vagyis a takarékszövetkezetek eredetileg szerződéses, azaz a vállalkozások szabad elhatározásán alapuló integrációja helyébe kényszerintegráció lépett. A takarékszövetkezeti törvény a takarékszövetkezetek többségi tulajdonában álló Takarékbankot tette az SzHISz központi szereplőjévé. Ezzel egyidejűleg a Magyar Posta és a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelés révén többségi tulajdont szerzett a Takarékbankban. A tranzakciót üzleti titoknak nyilvánították, ezért hivatalosan nem tudható, hogy a két állami tulajdonú befektető mennyi közpénzt költött a Takarékbank többségi tulajdonának megszerzésére, sajtóhírek szerint azonban mintegy 4-5 milliárd forintot tett ki az ügylet.

 

Következő lépésként az állam nyilvános, nemzetközi pályázaton értékesítette a Takarékbank többségi, állami részvénypakettjét. A privatizáció eredményeként a Takarékbank többségi részvénycsomagját a Magyar Takarék Zrt. mintegy kilenc milliárd forintért szerezte meg, amelynek tulajdonosai között megtalálható a Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB Jelzálogbank mellett a Magyar Fejlesztési Bank is. Ez az állami befektetés nyereségesnek tűnhet, hiszen nagyjából kétszer annyiért értékesítette az állam a tulajdonába került Takarékbank-részvényeket, mint amennyiért korábban megszerezte azokat. A valóságban azonban, mivel a Magyar Fejlesztési Bank a Magyar Takarék Zrt.-ben is rendelkezett tulajdonosi érdekeltséggel, kérdéses, hogy az így nyújtott egyfajta eladói kölcsön (vendor loan) mennyivel rontotta a tranzakció tényleges egyenlegét. A kormány a Takarékbank privatizációját nemzetstratégiai jelentőségű ügyletnek minősíttette, aminek következtében ez a beruházás mentesült a Gazdasági Versenyhivatal kartelleljárása alól. Az ügylet méretének jellemzésére álljon itt két adat: a takarékszövetkezetek országos fiókhálózata 1700 egységet számlál, míg Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankjának, az OTP Banknak a magyarországi fiókhálózata 381 egységből áll.

 

A Takarékszövetkezeti Szövetség alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, azt sérelmezve, hogy az állam törvényi eszközökkel kiszorította a Takarékbankból, amivel megsértette a tulajdonhoz fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság a 20/2014 (VII. 2.) AB határozatban azt állapította meg, hogy „összességében és széles összefüggés-rendszerbe” helyezve a takarékszövetkezetek tulajdonosi jogainak és vállalkozási szabadságának a korlátozása okául felhívott „közérdekre hivatkozás megalapozott” volt. A takarékszövetkezeti határozat az Alkotmánybíróság korábbi határozataitól eltérően részletes, gazdaságideológiai megállapításokat is tartalmazó gazdaságpolitikai okfejtéssel támasztja alá az alapjog-korlátozás alaptörvény-szerűségét. Különvéleményében Bragyova alkotmánybíró úgy foglalt állást: ami a takarékszövetkezetekkel történt, az „annyira [tulajdon]korlátozás, hogy már kisajátítás”, aminek eredményeként „a Takarékbank korábbi meghatározó tulajdonosai a Takarékbank ellenőrzése alatt álló, utasításához kötött, gazdasági önállóság nélküli szervezetek lettek”. Erre alapozza Bragyova alkotmánybíró azt a következtetését, miszerint a takarékszövetkezeti „törvény és módosításai aránytalanul tulajdonkorlátozók”. Kiss alkotmánybíró úgy vélte, hogy a takarékszövetkezeti törvény nem tartalmazott olyan „nyomós közérdeket, amely a […] kényszerintegrációt alaptörvény-konformmá tenné” holott szerinte a „törvényalkotót terheli a közérdekből fakadó jogkorlátozás szükségességének bizonyítása”. Ehhez képest Kiss alkotmánybíró úgy véli, hogy a „jogalkotó csupán általános jellegű, gazdaságpolitikainak tekinthető érvekkel próbálja legitimálni” a valós célját, ami feltehetően „új, állami irányítás alatt működő szervezet létrehozása, majd a privatizálás megteremtésének lehetősége” volt. A takarékszövetkezeti szektor átalakításának költségeiről nem tudunk a fent leírtaknál többet, az ügyletet a maga egészében azonban ennyi információ alapján is a közpénzek és a közhatalom magánérdekű használata egyik nyilvánvaló esetének tekintjük - írja Ligeti.

 

Demján Sándor, a Bankszövetség, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetekért Egyesület is kemény hangú közleményben bírálta a szövetkezeti integrációt, megkérdőjelezve az integrációt vezető FHB-Takarékbank-bankcsoport alkalmasságát a feladatra. Demján konkrétan a „Spéder Zoltán vezette konzorciumról” beszélt, és azt állította, hogy Spéder Zoltán és üzlettársai „parazitaként szívják ki” a takarékszövetkezeti szektor erőforrásait. A Takarékbank válaszában úgy vélekedett: teljesültek az integráció céljai, “a szektort sikerült megtisztítani a (\"Demján-féle\") OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől, az elmúlt évtizedek csalárd csődjeitől, a szabálytalanul, az ügyfelek pénzével felelőtlenül gazdálkodó takarékoktól”. 2016 júniusában Orbán miniszterelnök személyesen lépett fel az ügyben, és Demján kérésének megfelelően, az átalakítás irányítására kormánybiztost nevezett ki, miközben Spéder ellen lejáratókampány indult a kormánypárti sajtóban. Demján az események után azt állította: ha nem lép közbe, akkor Spéder Zoltán további 80-100 milliárd forint jövedelmet vont volna ki a takarékszövetkezetekből. A szakítás hatására személycserékre is sor került a Takarékbank és a Szövetkezeti Hiteintézetek Integrációs Szervezete élén, ahol addig számos Spéder-közeli bankár ült. Az ügy Spéder teljes bukásával zárult, a bankár 2016. októberében eladta minden FHB-részesedését, és le is mondott a vállalat irányításáról 7,5 milliárd forintért. Jelenleg is több nyomozás folyik az FHB ügybén, pl. azzal kapcsolatban, hogyan szerzett az FHB befolyást a Magyar Postánál. 

 


 
 

Forrás:

http://jog.tk.mta.hu/uploads/files/27_Ligeti_Miklos.pdf

http://pestisracok.hu/hatalmas-botrany-kerekedett-takarekszovetkezeti-integracio-korul/

http://hvg.hu/gazdasag/20160616_Orban_lefejezi_a_takarekszovetkezeti_integraciot 


Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Spéderellenes fejcseréket ígért Demjánnak Orbán Viktor

Sajtótájékoztatót tartott Demján Sándor, a takarékszövetkezetek egy kisebb részét képviselő OTSZ vezetője – maga egyébként gyorsan tisztázta, hogy immár semmilyen anyagi érdekeltsége nincsen a takarékszövetkezeti szektorban, csak "segít, ahol tud".

Demján: A lopások központja a TakarékBank

Kormánybiztost neveznek ki a takarékszektorban történt visszaélések kivizsgálására, aki a személyi felelősséget is vizsgálni fogja. Erről állapodott meg Demján Sándor és Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn.

Proxyk hiénaszerepben – megindult az erdő Spéder Zoltán ellen

Ilyen államilag koordinált leszámolást még nem láttunk

Spéder Zoltán, az FHB bankcsoport elnök-tulajdonosa és a CEMP médiacsoport irányítója a Fidesz és a teljes magyar állam erőteljes támogatásával szőtt és valósított meg nagyratörő terveket a magyar pénzügyi rendszer és a közműszektor jelentős részének bekebelezéséről.

Elindult a nagy magyar bankárháború

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.

Bírósági vétó Takarékbank-ügyben, avagy a szabadrablás alkotmányos korlátai

A Takarékbank eladása, illetve a takarékszövetkezetek integrációja rendkívül sokrétű, összetett történet. Látszólag. A bonyolult jogszabályi, tulajdonosi és szervezeti manővereknek azonban van egy egyszerű és kézenfekvő olvasata: az egyik magyar oligarcha az állam segítségével dominanciára tör egy másik oligarcha felségterületén. A szükség esetén a törvényhozást is eszközként használó eposzi küzdelembe azonban váratlanul beleszólt egy szereplő, akivel a felek láthatóan nem igazán számoltak.

Törvényt sérthet a Takarékbank eladása

Az egyetlen ajánlattevőé lehet március végére a Takarékbank többségi állami részvénypakettje, pedig esélyes, hogy a pályáztatás törvénysértő. Nagyon sok jel mutat arra, hogy a kormány előbb állami befolyás alá vonta a Takarékbankot és a takarékszövetkezeteket, majd helyzetbe hozott egy kiszemelt vállalkozást, ami az FHB érdekeltségébe került az ajánlattételi határidő előtt. Vojnits Tamás kormánybiztos, Takarékbank-elnök végül az eladói és a vevői oldalon is megjelent.

A kormány embere lett a Takarékbank új elnöke

Kedden lezajlott a Takarékbank közgyűlése, az állam többségi tulajdonos lett, szerdán este pedig megválasztották az új vezetőket. Az igazgatóság új elnöke Vojnits Tamás, az átalakításért felelős kormánybiztos lett, a vezérigazgató Szabó Levente, korábbi vezérhelyettes.

Trójai falovat toltak a Takarékbankba

Egy új tulajdonosi körnek játszhatja át a Takarékbankot a kormány - erre utal a szektor szereplői és pénzügyi szakértők szerint, hogy a Magyar Fejlesztési Bank takarékbanki részvényt adott egy kft.-nek, melynek vezetője Vojnits Tamás, a takarékszövetkezetek átszervezéséért felelős kormánybiztos.
Találatok: [9]  Oldalak:   1