K-Monitor Adatbázis

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a jelentés nyilvános részében mindent rendben talált, a folyamatosan bővülő, nem nyilvános változat viszont 2050. december 31-ig titkos.

Az Elnöki Őrség parancsnokának és a taktikai támogató csoport volt vezetőjének a telefonszáma is előbukkant a célpontok adatbázisában.

Az exújságíró-pilóta mégis azért gyanakszik arra, hogy médiás kapcsolatai miatt kerülhetett célkeresztbe, mert legalább egy esetben biztosan ez történt. Évekkel ezelőtt ugyanis a Terrorelhárítási Központ (TEK) emberei személyesen találkoztak vele, hogy megkérjék, Orbán Viktor miniszterelnök magánrepülőzésével kapcsolatban ne adjon újságíróknak információkat. Később olyan is előfordult, hogy egy megfigyelőkocsinak tűnő jármű parkolt le állandó lakcíménél. Pegasus-célponttá válása idején pedig éppen az egyik magyar titkosszolgálat ültette le több alkalommal is elbeszélgetni. (...) Pető György döbbenetesnek és rendkívül visszásnak tartja, hogy a 21. századi Magyarországon egyáltalán felmerülhet, hogy újságíróra, sőt még az újságíróknak nyilatkozó szakértőkre is ráküldjenek egy olyan kiberfegyvert, mint a Pegasus.

Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.

Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.

Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő.