K-Monitor Adatbázis

Mennyi állami támogatást kapott, és milyen létszámvállalást tett a makói Continental, amelyről kiderült, elbocsátották a magyar dolgozókat, akik a vendégmunkásokat tanították be, illetve ahol horrorisztikus üzemi balesetekről is lehetett olvasni? Mit mond a gyár, illetve a kirúgott szakszervezeti vezető? A térség képviselője, Lázár János korábban kijelentette: mindent elkövet, hogy a Continental ne jusson több állami támogatáshoz, illetve a korábban kapottakat fizesse vissza. De lesz-e ebből valami?

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

Közel 250 rendőr több mint 60 helyszínen tartott kutatásokat abban a büntetőeljárásban, amelynek célja felderíteni egy gyógyászati segédeszközökkel végrehajtott csalássorozatot.

A kormány többmilliárdos munkahelyteremtési támogatást fizetett, de 2018 óta csak csökken a munkavállalói létszám a makói Continental gumigyárban. Az Opten adatait és a 2016-os szerződést összevetve már tavaly sem volt meg az elvárt létszám, ezért elvileg akár egymilliárd forint is lehet a bírság. Ez azonban a még megmaradt munkásoknak fájhat leginkább.

A 2021-27-es ciklus TOP Plusz pályázati keretének elosztásáról döntött a fideszes többségű megyei közgyűlés úgy, hogy lakosságarányosan sokkal többet címeztek Mórahalomnak, és Makónak, mint az ellenzéki Szegednek és Hódmezővásárhelynek.

Mivel a város szemmel láthatóan gyarapodik, a választópolgárok elnézik, hogy a település vezetői a saját érdekeiket is érvényesítik. Nógrádi Zoltán polgármesternek már kihívója sincs.

Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivővíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.

Az ország autópályáinak nagy részében benne van a Délút Kft. munkája, de a cégcsoport a Magyar Turisztikai Ügynökségtől még egy kastélyszálló bővítésére is kapott vissza nem térítendő állami támogatást.

Elfolyt mintegy 4 milliárdnyi uniós pénz, a víz mégis alkalmatlan emberi fogyasztásra Makón és környékén.