K-Monitor Adatbázis

A MÁV Cargo privatizációjára a MÁV Zrt. 2007 május végén írt ki pályázatot. Az eljárás során a 12 induló közül 102,5 milliárd forintos ajánlatával a Rail Cargo Austria (RCA) és partnere a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) került ki győztesen.

Osztrák ágazati elemzők szerint a konzorcium eleve túl sokat ajánlott, de a botrány csak azután tört ki, hogy a Format osztrák hetilap közölte, Gustav Poschalkoaz RCA elnökségi tagja olyan megbízási szerződést kötött egy Geuronet Bt. nevű magyar céggel, melynek értelmében az – sikerdíj gyanánt – 7,1 milli ó euró (közel 2 milliárd forint) juttatásban részesül. Az osztrák állami vasútnál (ÖBB) úgy vélték, hogy a pénz egy részét olyan magyar pártoknak és politikusoknak szánták, akiknek befolyásuk lehetett a privatizációra.

A mindössze 30 ezer forint törzstőkével rendelkező Geuronet Bt.  beltagja Gulya András kapcsolati hálója, mint kiderült, a politikai szférában is igen szerteágazó, az egykori Postabank vezérigazgató-helyettes ismerős volt az összes magyar parlamenti párt köreiben.

Miután felmerült a gyanú, hogy a bt. – lobbiigazolvány nélkül – a hatályos magyar lobbitörvényt megsértve segítette megbízóját, a Központi Igazságügyi Hivatal eljárást indított a társaság ellen. A vizsgálat eredménye szerint a cég csak „aggodalmakat oszlatott el, stratégiát alkotott, médiaarculatot tervezett, és koncepcióvázlatokat készített”, ezért a lobbitörvényt nem sértette meg.

Közben a Magyar Vasúti Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számevőszék egymástól függetlenül lefolytatott vizsgálatai mind a privatizációs szerződés teljesíthetőségét megkérdőjelező problémákat tárt fel. A MÁV a vádakat cáfolta, szerinte a privatizáció törvényes és jó üzlet volt.

Osztrák oldalon ekkortájt távozott – részben a Cargo-botrány hatására – az ÖBB éléről Martin Huber vezérigazgató, az igazgatótanácsból pedig az ÖBB-nél vezérigazgató-helyettesként dolgozó RCA elnökségi tag, Gustav Poschalko.

Ekkor már többen a magánosítás meghiúsulását vizionálták, 2008 végén azonban a Rail Cargo Austria kifizette a MÁV Cargo vételárát, ahogyan a Geuronetnek is a milliárdos „tanácsadói” díjat. 2016-ban felmentő ítélet született a Rail Cargo Austria korábbi ügyvezetője hűtlen kezelési ügyében. A vád szerint úgy fizetett a cég egy magyar bt.-nek 6,6 millió eurót a MÁV Cargo megvásárlása kapcsán, hogy az nem nyújtott ellenszolgáltatást.

A Nyírfa-ügy néven elhíresült botrány felszínre kerülésének előzménye az Információs Hivatal 1996. november 14-én meginduló belső vizsgálata volt, melynek lezárását követően Nikolits István, Horn Gyula titkosszolgálati minisztere bejelentette, titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat.

„A Nyírfa fedőnevű akció Szabolcs megye térségében végzett hírszerzés volt, amelynek a felelőse Földi László ezredes, az Információs Hivatal (IH) akkori műveleti igazgatója volt.
A polgári titkosszolgálatok 1995-ben a magyar-ukrán-román határ térségében az illegális tevékenységek feltérképezésére f olytattak megfigyeléseket. Az ügynöki jelentéseket is felhasználó munka során egyes vállalkozások gyanús ügyleteiről, külföldi kapcsolatairól gyűjtöttek adatokat, a hírszerzés eredményeit tartalmazó dossziék adatait pedig számítógépre vitték.

A dossziékban szerep elt többek között Horn Gyula volt miniszterelnök, Baja Ferenc, Pál László, Csintalan Sándor, Máté László, Nagy Sándor és Szekeres Imre szocialista országgyűlési képviselők, valamint Tölgyessy Péter, Kuncze Gábor és Soós Károly Attila szabad demokrata, illetve Kónya Imre néppárti országgyűlési képviselő neve.

[…] A többek között parlamenti képviselőket is érintő hírszerzési ügy esetében a vád szerint több szabálysértés történt, mert a hírszerzők olyan adatokat gyűjtöttek, amelyekhez nem volt felhatalmazásuk. Az IH ugyanis külföldön gyűjt információkat, a belterületi hírszerzés más hatóságok feladata.

Az ügy kipattanásakor belső vizsgálat indult, Földi László ezredest hazarendelték washingtoni diplomáciai kiküldetéséből, és kihallgatta az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

[…] A vád szerint Földi ezredes és egyik munkatársnője államtitoksértést követett el akkor, amikor az Információs Hivatal számítógépes rendszeréből egy floppyra kimásolták a Nyírfa-ügy teljes anyagát.

Földi azt állította, hogy a botrány kipattanása előtt is folyamatosan tájékoztatták az illetékeseket a vizsgálatokkal kapcsolatban.”
(Origo 1999-03-22)

„1999 márciusában megszületett a jogerős ítélet: a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Földit bűncselekmény hiányában mentette fel a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól.

Két másik vádlottat szintén bűncselekmény hiányában mentettek fel, a harmadik pedig megrovást kapott. Az indoklás szerint megállapítható volt ugyan az államtitoksértés, de annak társadalmi veszélyessége olyan csekély volt, hogy nem volt szükség büntetésre.”
(Origo 2008-09-25)