A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
2010 januárjában írta meg az Index, hogy a MÁV 2009 áprilisától kezdve több mint 1,3 milliárd forintot fizetett ki egyik partnerének szerződés nélkül.
2010 januárjában írta meg az Index, hogy a MÁV 2009 áprilisától kezdve több mint 1,3 milliárd forintot fizetett ki egyik partnerének szerződés nélkül. A MÁV - közbeszerzési eljárást követően - 2004 decemberében szerződött a LeasePlan Hungária Zrt.-vel személy- és kisteherautó flottájának üzemeltetésére. A szerződés 2009 április 1-én lejárt, a vasúttársaság azonban továbbra is igénybe vette a cég szolgáltatásait. Bár a MÁV egy 2009 augusztusi igazgatósági ülésén előterjesztésre került az akkor már hónapok óta érvénytelen szerződés meghosszabbítása, a vezetőség végül nem döntött a kérdésben, a szerződés nélküli kifizetés pedig folytatódott. A sajtó érdeklődésére a MÁV illetékesei úgy reagáltak: szóban állapodtak meg hosszabbításról, a szerződést pedig visszamenőleges hatállyal módosították. Mivel ez az eljárás kirívóan szabályellenes, a sajtóban megjelentek nyomán a Közbeszerzések Tanácsának elnöke jogorvoslati eljárást kezdeményezett az ügyben. Az eljárás eredményeképpen a Közbeszerzési Döntőbizottság 2010 áprilisában 45 millió forintos bírságot szabott ki a vasúttársaságra, arról azonban nincs információnk, hogy MÁV felkutatta volna a törvénysértések felőseit.
Mintegy 45 millió forintos bírságot szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság a MÁV gépjárműflotta-tenderének ügyében. A határozat szerint a vasúttársaság a legsúlyosabb jogsértést valósította meg, amikor mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, és ezzel kizárta a verseny lehetőségét.
Öt-tíz millió forintos közbeszerzési bírságot kaphat a MÁV, mert késve és szabálytalanul hosszabbította meg a személy- és tehergépjármű-flotta bérleti szerződését.
