language

Akták:

Kereskedőházak csókosoknak highlight_off

Személyek:

Mazuk Tamás highlight_off

Kereskedőházak csókosoknak

Kereskedőházak csókosoknak

A külkereskedelem központjai, az úgynevezett kereskedőházak felügyeletére hozták létre 2012 végén a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, amely a kezdetektől sorozatos botrányaival és hatékonytalan működésével keltette fel a figyelmet. Az elképzelés az volt, hogy a kereskedőházak a hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését hozhatják, új üzleti kapcsolatokat teremtve, ami valóban fontos lenne, hiszen Magyarország rendkívül kereskedelem- és exportorientált ország. Az elmúlt évek azonban nem ezt bizonyítják: 2015-ben például 6 milliárd forint veszteséget produkáltak, előfordult, hogy egy országgal a kereskedelem éves volumene nem érte el a kereskedőházra való ráfordítás költségét. 

A rendszer nem volt átlátható, számos esetben felmerülhet a gyanú: csupán a csókosok vagyonosodását segítette elő a kezdeményezés. A török milliárdos üzletember, a Galatasaray ex-elnöke, Adnan Polat – aki egy Tiborcz-közeli ingatlanbizniszben is felbukkant – több milliárdnyi közpénzt kapott homályos célokra a tulajdonában lévő kereskedőházakon keresztül.

Az alkalmazottak között Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter futsalos barátai és Fidesz-közeli "szakértők" is felbukkantak, a kereskedőházak üzemeltetői pedig tipikusan nem rendelkeztek kellő tapasztalattal a külkereskedelem terén, nem volt értékelhető üzleti tevékenységük, ezért vélelmezhetően gyakran kormányzati hátszéllel nyerhették el az üzemeltetést. A kereskedőházakat üzemeltető állami társaság neve a Quaestor-botrány kapcsán is előkerült: bár sokáig titkolták, mennyi pénzt tartottak a Questornál a cég bedőlése előtt, azóta kiderült, 2013-ban két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak, a maradékot pedig a bedőlés napján vette ki a brókercégből a MNKH Zrt.

2018-ban jelentette be a kormány, hogy – az Adnan Polathoz köthető kereskedőház kivételével –  bezárja kereskedelmi kirendeltségeit és átalakítja a 2012-ben bevezetett kereskedőházi rendszert, amely összesen 9,3 milliárd forintos veszteséget termelt működése során. Az átalakítás részeként az MNKH Zrt. összeolvadt leányvállalatával, a fúzióból pedig a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt-t hozták létre – élén a Mészáros Lőrinc-közeli Ligetfalvi Gáborral – amely a tervek szerint öt fókuszáltabb, úgynevezett Exportfejlesztési és Promóciós Központtal működne. A társaság átalakítása után kiderült, hogy annak pénzügyi-számviteli feladatellátásában és a vagyongazdálkodásában az Állami Számvevőszék szabálytalanságokat talált.


A Kereskedőházak megnyitására vonatkozó közbeszerzéseket eléred a RedFlags-en.


 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Kereskedőház-milliárdok: a Xénia-láztól a moszkvai informatikai elhárításig?

Mi a közös pont a közpénz-milliárdokkal gurigázó Rogán-szomszéd, Csetényi Csaba és az Egyesült Arab Emirátus új magyar kereskedőháza hátterében? A réges-régi szociközeli Xénia-mutyi például mindenképpen az. Az új kereskedőház potom 127 milliós szerződéssel dobbant. Persze, hogy a Quaestor-ügyig érnek a szálak.
Találatok: [1]  Oldalak:   1