K-Monitor Adatbázis

Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.

A Fővárosi Törvényszék első fokon, nem jogerősen helyreigazításra kötelezte a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Nemzet napilapot, valamint annak online változatát a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról szóló tudósításaik miatt. A közpénzzel támogatott álcivil szervezet január elején tartott sajtótájékoztatót az Átlátszóról a kormánypropaganda mikrofonállványai előtt. A sajtótájékoztatón több valótlan tényállítást tettek az Átlátszó finanszírozásáról, továbbá nemzetbiztonsági kockázatot vizionáltak lapunk működése kapcsán. A tényállítások miatt pereltünk.

Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.

A Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor.

Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.

A Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták.

Az idősoros adatokból az látszik, hogy a kormány egyre többet és többet költ sikerkommunikációra és valamiellenes kampányokra, a Miniszterelnökség legkedveltebb kiadói, az állami hirdetések kedvezményezettjei pedig ma már egytől-egyig kormányközeli tulajdonban vannak, kivéve a Simcsika-helyettesítő plakátcéget, a francia JCDecaux-t.

Mészáros Lőrinc lapkiadója, a Mediaworks 2017-ben több mint 4 milliárd forinttal növelte az árbevételét és így lapjai több mint 4 milliárdos nyereséget hoztak Orbán Viktor barátjának. A Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina új kiadójától, az Inform Mediától 1,35 milliárd forint osztalékot vett fel. A fidesz-közeli regionális sajtóban csak Andy Vajna új szerzeménye, a Lapcom volt veszteséges tavaly.

Baján és a környék néhány településén 6 milliárd forintból javították az ivóvíz minőségét az elmúlt években. A projekt tavaly lezárult, viszont azóta is heti rendszerességgel történik vízminőségi katasztrófa a felújított hálózattal. A város vezetésének ugyanakkor nem nagyon kell nyilvánosan szembesülnie a helyzettel, hiszen a helyi médiában – egy most elkészült elemzés számai alapján – egyszerűen nem létezik az ellenzék, a megyei lapot pedig a Mediaworks adja ki. Baján igazi modellkísérlet folyik: legyőzheti-e a kommunikáció a valóságot.