K-Monitor Adatbázis

A Magyar Narancs egy csütörtökönként megjelenő, liberális szellemiségű politikai-kulturális hetilap, Nyugat-, Európa- és piacpárti irányultsággal. 1989. október 14-én jelent meg először a radikális és az akkor még liberális beállítottságú Fideszhez közel álló fiatalok lapjaként. 1990. nyarától Bojár Iván András főszerkesztésével, kétheti rendszerességgel jelent meg. Ugyanekkor a lap elvált a Fidesztől, de a lap még sokáig Fidesz-lapként élt a köztudatban. Ennek alapjai a következők voltak: közös iroda, személyi átfedések, világnézeti hasonlóság, Soros Alapítvány támogatása, valamint a Fidesz "narancsos" kampánya. 1991 nyarától Vágvölgyi B. András lett a főszerkesztő. A 1998/43-as számtól 2000/13-as számig adminisztratív okokból ideiglenesen MaNcs néven jelent meg az újságárusoknál. A felelős kiadója 1990 nyaráig dr. Kövér László volt. 1998-ban a Postabank-lapcsalád felszámolásakor a Magyar Narancs finanszírozása is veszélybe került. Ekkor alapítottak egy új kiadót, magyarnarancs.hu Kft. néven, melynek ügyvezetője Bojtár Endre főszerkesztő. A cégadatbázisban a lap tulajdonosai között szerepel a Media Development Investment Fund Inc.

2011-ben megszűnt az egyszerre hőt és áramot is előállító erőművek támogatása. Az áremelkedés elkerülése végett a kormány a biztonsági gáztartalékból 585 millió köbmétert szabadított fel, ami lehetővé tette ugyan az árak alacsonyan tartását, de a hiányt pótolni kellett. A kormány rendeletet hozott arról, hogy hiánypótlás céljából ingyen igénybevehető a Magyarországot Ausztriával összekötő gázvezeték, a HAG (normális esetben - az EU előírásainak megfelelően - a vezeték használatáért a gázkereskedők árverésen versengenek egymással). 2011-ben Németh Lászlóné fejlesztési miniszter írta alá a rendeletet, amely szerint az 585 millió köbméteres hiány pótlására aukció nélkül egy éven át 2,9 milliárd köbméter gáz érkezhet Magyarországra a HAG-on keresztül. A behozatalra felhatalmazott két cég az MVM gázkereskedelmi cége (MVMP) illetve az E.on volt, utóbbi gázüzletágát 2013-ban a magyar kormány felvásárolta, így azóta az MVMP az egyedüli kedvezményezett. A rendelet hatálya ugyan 2012-ben lejárt, de azóta is minden évben egy évvel meghosszabbításra kerül.

A MET szerepe a következő: a cég egy leányvállalata nyugaton megvásárolja a gázt, amely olcsóbb, mint az, amelyik Oroszországból érkezik hozzánk. Ezt az osztrák-magyar határon eladja az MVMP-nek, amely ingyen áthozza Magyarországra, majd minimális felárral visszaadja a MET-nek, amely azután szabadon értékesítheti az olcsó gázt. Az állam tehát a saját kárára hozott helyzetbe egy piaci szereplőt, amelynek ráadásul a tulajdonosi háttere nehezen átlátható: a MET 50%-ban a WISD Holding tulajdona, amely mögött bonyolult offshore cégháló áll. Ezen cégekben többek közt a Videoton-tulajdonos Garancsi István és különböző orosz vállalkozók is érdekeltek lehetnek. Feltehetően a MET-ügy eredménye, hogy az energiaszabályozás miatt 2015 márciusában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.