K-Monitor Adatbázis

Tarlós István a BKV igazgatósági jegyzőkönyvével igyekezett bizonyítani, hogy Vitézy részt vett a metrófelújítási döntésben.

A budapesti 3-as metrókocsik felújításának körülményeit vizsgáló bizottság szerint már 2013-ban eldőlt, hogy a régi szovjet kocsikat újítsák fel újak vásárlása helyett. A korábban a bizottság elnöke által emlegetett orosz lobbiszálra viszont nem bukkantak rá.

A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.

Nyugtalanító eredményre jutottak az orosz metrókocsi-beszerzését vizsgáló szakértők. A Népszava megszerezte a titkolt jelentést.

Ebben az önkormányzati ciklusban már bizonyosan nem jut hozzá a Metrowagonmashtól követelt többmilliárdos kötbérhez a BKV. Ráadásul a klímabeszerelést is megfúrhatja az orosz cég.

A verseny kizárásával az orosz Transzmasholding hazai leányvállalatának adja el az állam a csak öt éve visszaszerzett, nagy múltú Dunakeszi Járműjavítót - döntött az Orbán-kormány.

Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait. Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."

A Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádhatóság közleménye emlékeztet arra, hogy a Legfőbb Ügyészség által 2016. szeptember 16-án ügyészi nyomozási hatáskörbe vont és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget kijelölő bűnügyben a nyomozás elrendelésére 2011. január 3-án került sor, a nyomozást addig a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta. Az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – az ebben a tárgyban többek között a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira alapozta, írták.

A brit Serious Fraud Office (Súlyos Csalások Elleni Hivatal) december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt (Nicholas Reynoldsot, John Venskust és Göran Wikströmöt) bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat egy 240 millió eurós értékű megbízás érdekében. Venskus 3,5 év, Wikström 2,5 év letöltendő szabadságvesztést kapott, Reynoldsról hamarosan dönt a bíróság. Az Alstomot 18 millió fontra büntették. Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája. – nyilatkozta az ügyben Lisa Osofsky, az SFO igazgatója. A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is, a budapesti metróra szánt Alstom-kocsik ügyében merült fel a korrupció gyanúja, mint arról egyébként az Index 2016 áprilisában elsőként beszámolt.