K-Monitor Adatbázis

Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát.

Egészen kacifántos történet zajlott le Balmazújvárosban az elmúlt években. Ha valaki azt gondolta volna, hogy a közpénzből felhabosított fociklub két évvel ezelőtti bukása után leáll az állami pénzpumpa, tévedett. Idén ugyanis közpénzből magánosította fideszes képviselő egyesülete a stadion egy meghatározott tulajdoni hányadát. A fociklub története tökéletes képet mutat arról, mi az eredménye a megfelelő alapok nélküli építkezésnek, hogy hiába a pénz, azzal szakmaiság nélkül nem lehet nagyívű sikereket elérni. A 2010 utáni kegyelmi állapot a foci világában arra viszont kiválóan jó volt, hogy egyéni - egyébként irreális - ambíciókhoz korlátlan pénzforrás társuljon. ebben a történetben nagyon sok állami pénz, magyarán adófizetői pénz is volt. Az Orbán-kormány stadionrekonstrukciós lázából Balmazújváros sem maradhatott ki, a központi költségvetésből 2016-ban egymilliárd forintot kapott az akkor még a másodosztályban vitézkedő csapat. A stadionrekonstrukció 1 milliárdja mellett kapott még a klub 888 millió forint TAO-támogatást, majd 100 millió forintos mentőövet kapott a klub a kormánytól a gazdasági problémák enyhítésére. Hiába azonban az állami mankó, a fideszes Tiba István közelsége és rengeteg közpénz, a problémák végül odavezettek, hogy 2019-ben az MLSZ-től a pénzügyi problémák miatt nem kaptak licenszet a klub és visszaestek megye I-be, végül 2020. júniusában elindult a felszámolási eljárás a Balmazújváros Sport Kft.-vel szemben. A vagyontárgyak végül a kikiáltási áron, 197,75 millió forinton keltek el, a nyertes pedig a Tiba István vezette Balmazújváros Football Club lett - ez derül ki az ingatlan tulajdoni lapjából, ahova március 19-én jegyezték be az új tulajdonost. Tibáék átjátszották többek közt a 2016-ban átadott NB 1-es minősítésű stadiont és az elmúlt években sok százmillióból felújított edzőközpontot – minden felszerelésével együtt – az önkormányzattól teljesen függetlenül működő balmazújvárosi labdarúgó-utánpótlás egyesületnek. A piaci ár 1-2 százalékát kitevő bérleti díjért, tíz évre, és elővételi jogot biztosítva az eszközök és ingatlanok megvásárlására. Mint írják "a NER-foci egyik morális csúcspontjának nevezhetjük, amint a BS Kft.-t felügyelő önkormányzati delegált, Tiba István tétlenül végignézte, hogy Lajos Ferenc ügyvezető úr 50 ezer forintos havi nettóért készül bérbe adni a város minimum 2 milliárd forintnyi értékű sportinfrastruktúráját. Aztán átülnek az asztal túloldalára, Tiba pedig a bérlő Balmazújvárosi Football Club elnökeként aláírja a szerződést, Lajos meg az egyesület szakmai vezetőjeként gratulál a remek üzlethez."

Egy évvel ezelőtt fordult lejtmenetbe a balmazújvárosi foci, most pedig úgy tűnik, sikerült elérni a gödör alját is. Hogy innen merre vezet az út, lesz-e egyáltalán kiút, vagy temethetik a focicsapatot a hajdúságiak, az egyelőre még kérdés. Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza. A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek. Tiba még adómentességet is elintézett. Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja.