K-Monitor Adatbázis

Nem sokkal azt követően, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház csaknem teljes elnöksége lemondott, felgyorsulni látszanak az események. Az egyházhoz tartozó békéscsabai Közösségi Misszió két ügyvezetőjének közel egy évvel ezelőtti letartóztatása után újabb két gyanúsított elleni kényszerintézkedésről döntött csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróság.

Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?

Miután az állam gálánsan megtámogatta, a Mathias Corvinus Collegium immár saját forrásaiból terjeszkedni kezdett. Cél a 10 ezer diák, és bár ettől még messze van az intézmény, pénzt nem kímélve építi ki vidéki hálózatát.

Noha a helyi választási bizottság egy múlt heti szentendrei iskolai laptoposztás után kimondta, hogy a fideszes Vitályos Eszter megsértette az idevágó törvényt, ugyanezt tette most a szintén kormánypárti színekben, a Simonka György helyén induló Erdős Norbert. Aligha véletlenül.

Lassan elülnek a botrány hullámai a Tiborcz István cégének többmilliárdos bevételt hozó Elios-ügy körül[1], főhősünk vagyona pedig a polgári jog előírásainak is megfelelni látszó ingatlanbefektetések formájában halad a kifehéredés útján. Mielőtt végképp a feledés homálya borítaná be e sajátosan magyar eredeti tőkefelhalmozás történetét, szögezzük le: jó okunk van azt gondolni, hogy a miniszterelnök vejének vagyona az Elios Zrt. közvilágítás-korszerűsítési projektjei kapcsán a bűnszervezeti elkövetés jegyeit is magán hordozó költségvetési csalás és egyéb bűncselekmények sorozata segítségével növekedett. Az pedig, hogy ezt a nyilvánvalónak látszó bűncselekményt nem derítették fel, és az elkövetők egyikét sem vonták felelősségre, kizárólag annak köszönhető, hogy a nyomozást végző Nemzeti Nyomozó Iroda szabotálta a nyomozást, az eljárást irányító és felügyelő Pest Megyei Főügyészség pedig asszisztált ehhez, ami nehezen minősíthető másnak, mint hivatali visszaélésnek és bűnpártolásnak. Az alábbi hosszú cikkben ezt a három állítást fogom igazolni.[2]

Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben sokat ígért a megyei jogú városoknak, egyebek között azt, hogy 2018-ig minden magyarországi autópálya eléri az országhatárt. A határidő lejárt, és még mindig van olyan beruházás, amelyik el sem kezdődött. Az azonban már látszik, hogy kik járhatnak jól a Modern Városok Program útépítéseinél.