Megújult a K-Monitor sajtóadatbázisa. Mondd el a véleményed róla!
language

Akták:

MNB alapítványok highlight_off

MNB alapítványok

MNB alapítványok

Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 266 milliárd forint közpénzt juttatott az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban azonban számos kritika érte az alapítványokat mind a költések módját (közbeszerzés hiánya, átláthatóság), mind azok tartalmát illetően.

 

Kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta 2014-ben oktatási célokkal magyarázva saját alapítványainak a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank. A jegybank saját közgazdasági képzéseket indít, amik nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik, mondta el a Vs.hu-nak Matolcsy György elnök. Az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét kapják, de még a tagok is több mint félmillió forintot kapnak havonta, írta a HVG. 

 

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből - mások mellett- kiderült: másfél év alatt több mint 500 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas


A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül valójában közvetlenül az MNB költötte a közpénzt. Az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban ugyanis az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016. április 27-én feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél. A feljelentést az ügyészség el sem bírálta. 


 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [276]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Az MNB alapítványa veheti meg az államtól a Burg Hotelt a Budai Várban

A kormány december 29-i határozata alapján a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) megvásárolhatja a Budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épületét – közölte az alapítvány.

Erről az MNB-alapítványi üzletről még tudni, de lehet, hogy ez az utolsó eset

60 milliárdos cég cserélt gazdát. A közpénz fogalmának kétharmados módosításával a jövőben sok valójában állami ügyletet álcázni tudnak.

A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát

Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést. A kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba.

Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

Furcsa halmazállapotú kvázi közpénzzé vált az MNB-alapítványok vagyona

Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.

Matolcsytól Batthyánynak: három hét alatt kétszer cserélt gazdát a sokmilliárdos villa

Kicsit nagyobb lehet a NER rendszerében Szarka Gábornak, az SZFE új kancellárjának az ázsiója, mint egy egyszerű katonatiszté, akit rendet rakni vezényeltek a renitenskedő egyetem élére. Szarka ugyanis kuratóriumi tag a Batthyány Lajos Alapítványban (BLA), amely már 30 éve a jobboldali hálózat egyik fontos láncszeme, s a jelek szerint az Orbán-kormány komoly funkciókat szán neki. Az MDF Barátainak Egyesülete alapította még 1991-ben, sokáig Granasztói György történész volt az elnöke, Rogán Antal pedig a titkára, s fő támogatója volt a Professzorok Batthyány Körének. A jelenlegi kuratóriumi elnök az ELTE BTK korábbi dékánja, Dezső Tamás, a Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Migrációkutató Intézet főigazgatója. A BLA eddig folyóiratokat adott ki, mint a Hungarian Review, vagy olyan jobboldali intézeteket támogatott, mint a Danube Institute. De jutott a tavaly már 3,5 milliárdra nőtt büdzséjéből a kormánypárti Alapjogokért Központot fenntartó kft-nek is. Az idén eddig mintegy 4 milliárdos támogatást kapott az alapítvány az államtól, s ezt most ingatlanjuttatással növeli a kormány.

Hízott a vagyon - mi lett az ikonikus ingatlanok sorsa?

Jó ütemben fektettek be ingatlanba a Magyar Nemzeti Bank alapítványai. A vagyongyarapodás a tavalyi év utolsó negyedében félmilliárd forint volt és ebbe még nem számították bele az idei év első nagy ingatlaneladását, amely több mint 3 milliárdos hasznot hozott.

Matolcsy szerint teljesen rendben van, hogy az MNB több mint tízmilliárdért kétszer is megvette ugyanazt az épületet

Összesen 10,6 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank arra, hogy néhány éven belül kétszer is megvegye ugyanazt az Úri utca 21. szám alatti ingatlant – írtuk meg tavaly decemberben a 24.hu részletes tényfeltáró cikke nyomán; ennek apropóján tett fel most két kézenfekvő kérdést a Párbeszéd képviselőcsoportjának MSZP-s tagja, Burány Sándor Matolcsy György jegybank-elnöknek. 1, 9 milliárdért, majd 8,7 milliárdért is kellett a jegybanknak

Térképre vittük, hogyan vette be a NER a Budai Várat

Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.

Furcsa ügylettel szerezte meg a Postapalotát az MNB

Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.
Találatok: [276]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>