language

Helyek:

Budapest highlight_off

Akták:

MNB alapítványok highlight_off

MNB alapítványok

MNB alapítványok

2014-ben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forint közpénzt – teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét – juttatott oktatási feladatokra az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Matolcsy a VS.hu-nak elmondta, saját közgazdasági képzések indítását tervezik, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban pedig számos kritika érte az alapítványokat a közbeszerzések és átláthatóság hiánya és ezek tartalmát illetően. A HVG információi szerint az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét, a tagok pedig több, mint félmillió forintot kaptak havonta. Az is kiderült, hogy az MNB alapítványaiban és cégeiben vezető beosztással rendelkező személyek jelentős része álláshalmozó, tehát minimum két pozíciót tölt be párhuzamosan – Nagy Róza egykori államtitkár és jegybanki főigazgató például egyszerre öt tisztséget tudhatott magáénak az MNB alapítványi- és céghálójában. 

2016-ban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, ami titkosította volna az MNB alapítványainak költéseit, mondván, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – ennek révén az alapítványok mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet, így a törvény módosítása nem történt meg, a gyakorlatban azonban hosszú távon mégis a kormány álláspontja érvényesült.

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 3,5 milliárd forint értékben kapott megbízást az akkoriban még Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. Ezen kívül 600 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált és az Origo-t is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül közvetlenül az MNB költötte a közpénzt, mivel az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016-ban feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél, a feljelentést azonban az ügyészség el sem bírálta. 

2017-ben derült ki, hogy feltűnően sok jegybanki, illetve MNB-alapítványnál dolgozó került be a PTE Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol éppen a Pallas Athéné Alapítványoknak köszönhetően 300 ezres ösztöndíjakat ítéltek meg a hallgatóknak. Az ösztöndíjasok között szerepelt többek között Vajda Zita, Matolcsy György második felesége, Palotai Dániel, az MNB akkori ügyvezető igazgatója és a PADOC felügyelőbizottsági tagja, illetve Kante Awa, a Matolcsy-közeli Nagy Róza lánya. 

Az MNB-alapítványokhoz több nagyívű ingatlanfejlesztés köthető: így például a Postapalota, és annak felújítása, amely 2018-ban az MNB tulajdonába került, vagy az Ybl Vízház épülete, ami ma már Ybl Kreatív Ház néven működik, mint kulturális központ, illetve itt üzemel Felix néven a NER-körökben is kedvelt, Matolcsy-közeli Pintér Máté érdekeltségébe tartozó étterem. Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának egy része – így az Andrássy úti, Pusztaszeri úti és Mátyás király úti ingatlan – Matolcsy-körhöz közeli magántőkealapokhoz vándorolt, így a 2018-ra felhalmozott, körülbelül 100 milliárdos ingatlanvagyon 2021 végére 4,5 milliárdra csökkent.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [21]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Így került az önkormányzattól Rogán köréhez, majd Száraz Istvánhoz a legendás Vörösmarty téri luxuslakás

A Kasselik-ház, az egykori Luxus Áruház irodaszintje végül a jegybank ingatlanportfóliójában kötött ki.

Egyik zsebéből a másikba tette az MNB a patinás várbeli hotelt

Az 1975-ben épült Burg Hotel modernista épületét a háború előtt itt állt, de megsemmisült elődjéhez hasonlóvá akarja átépíteni az MNB-Ingatlan Kft., amely most vásárolta meg azt egy MNB-alapítványtól.

Pályáztatás nélkül építhetnek konferencia-központot a budai Várnegyed közepén

A kormány külön szabályokat állapított meg a Mátyás-templommal szemben található telek beépítéséhez.

Átfolyó állomány

Uniós hivatalnak tett ígéretet a kormány, hogy 2023-ra felszámolja az utolsóként megmaradt jegybanki alapítványt is. De mi lett az évek során összevásárolt mérhetetlen ingatlanvagyonnal?

Matolcsy Ádám elismerte, hogy lakott az 1,3 milliárd forint közpénzből vásárolt budai villában

A jegybankelnök fia lakik abban a budai villában, amit korábban közpénzből vásárolt meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa – erről Hadházy Ákos írt csütörtökön a közösségi oldalán. Matolcsy Ádám az RTL Híradónak azt írta, hogy jelenleg nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is. A villa most egy magántőkealapé, azaz nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa, és az MNB alapítványa azt sem árulta el, mennyiért adták el.

A Szentháromság téren vesz újabb épületet az MNB-alapítvány a Budai Várban

Újabb értékes budai ingatlannal gyarapodik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok egyike. Egy december 29-i kormányhatározatban ugyanis úgy döntött Orbán Viktor miniszterelnök, hogy az állami tulajdonban álló, Budapest I. kerület belterület 6667 helyrajzi számú ingatlan a a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány részére adják el versenyeztetés mellőzésével, független ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéken - derül ki a legutóbbi Magyar Közlönyből.

Az MNB alapítványa veheti meg az államtól a Burg Hotelt a Budai Várban

A kormány december 29-i határozata alapján a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) megvásárolhatja a Budai Várban, a Szentháromság téren álló Burg Hotel épületét – közölte az alapítvány.

Térképre vittük, hogyan vette be a NER a Budai Várat

Az önkormányzati bérlakások eredetileg a rászoruló emberek lakhatását szolgálták, a Vár bérlakásait viszont ezekben az esetekben nem szociális szempontok alapján ítélték oda. A jelenleg hatályos helyi rendelet alapján a csekély, szociális lakbér mellett létezik az ennél valamivel magasabb, úgynevezett költségalapú lakbér is, amire előszeretettel hivatkoznak is az érintettek, amikor egy-egy ügylet kibukik. Ahogy a legtöbb ingatlanügyletnél az is megjelenik magyarázatként, hogy az önkormányzati vagyon körébe tartozó, sokszor lelakott vagy nem korszerű lakásokra költeni kell, és a bérlő saját pénzen végezte el a felújítást, átalakítást.

Kirúgták Zsidai Roy cégét az MNB várbeli épületéből

Többszörös szerződésszegésre hivatkozva december közepén azonnali hatállyal kitették a Magyar Nemzeti Bank alapítványának Budai Várbeli épületéből Zsidai Roy cégét.
Találatok: [21]  Oldalak:   1 2 3   >  >>