language

Akták:

MNB alapítványok highlight_off

MNB alapítványok

MNB alapítványok

2014-ben a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forint közpénzt – teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét – juttatott oktatási feladatokra az általa létrehozott Pallas Athéné alapítványoknak. Matolcsy a VS.hu-nak elmondta, saját közgazdasági képzések indítását tervezik, amelyek nem a "bukott neoliberális tanokat" hirdetik. Az alapítványok mintegy 197 milliárd forintot állampapírokba fektettek, a fennmaradó összeg elköltésével kapcsolatban pedig számos kritika érte az alapítványokat a közbeszerzések és átláthatóság hiánya és ezek tartalmát illetően. A HVG információi szerint az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét, a tagok pedig több, mint félmillió forintot kaptak havonta. Az is kiderült, hogy az MNB alapítványaiban és cégeiben vezető beosztással rendelkező személyek jelentős része álláshalmozó, tehát minimum két pozíciót tölt be párhuzamosan – Nagy Róza egykori államtitkár és jegybanki főigazgató például egyszerre öt tisztséget tudhatott magáénak az MNB alapítványi- és céghálójában. 

2016-ban Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be azt a törvénymódosítási javaslatot, ami titkosította volna az MNB alapítványainak költéseit, mondván, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét” – ennek révén az alapítványok mentesültek volna az átlátható gazdálkodás és az adatszolgáltatás követelménye alól. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a tervezetet, így a törvény módosítása nem történt meg, a gyakorlatban azonban hosszú távon mégis a kormány álláspontja érvényesült.

A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltés börtönbüntetéssel járó hűtlen kezelést valósíthatott meg. A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016 április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 3,5 milliárd forint értékben kapott megbízást az akkoriban még Mészáros Lőrinchez köthető Magyar Építő Zrt. Ezen kívül 600 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált és az Origo-t is kiadó New Wave Production Kft.-nek, 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt Sakk és póker c. könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést.

A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül közvetlenül az MNB költötte a közpénzt, mivel az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelőbizottságokban az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az általuk feltételezett hűtlen kezelés úgy valósulhatott meg, hogy a jegybank vezetői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségeiket. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is keltik. Mindezért 2016-ban feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél, a feljelentést azonban az ügyészség el sem bírálta. 

2017-ben derült ki, hogy feltűnően sok jegybanki, illetve MNB-alapítványnál dolgozó került be a PTE Földtudományi Doktori Iskolájába, ahol éppen a Pallas Athéné Alapítványoknak köszönhetően 300 ezres ösztöndíjakat ítéltek meg a hallgatóknak. Az ösztöndíjasok között szerepelt többek között Vajda Zita, Matolcsy György második felesége, Palotai Dániel, az MNB akkori ügyvezető igazgatója és a PADOC felügyelőbizottsági tagja, illetve Kante Awa, a Matolcsy-közeli Nagy Róza lánya. 

Az MNB-alapítványokhoz több nagyívű ingatlanfejlesztés köthető: így például a Postapalota, és annak felújítása, amely 2018-ban az MNB tulajdonába került, vagy az Ybl Vízház épülete, ami ma már Ybl Kreatív Ház néven működik, mint kulturális központ, illetve itt üzemel Felix néven a NER-körökben is kedvelt, Matolcsy-közeli Pintér Máté érdekeltségébe tartozó étterem. Az MNB-alapítványok ingatlanvagyonának egy része – így az Andrássy úti, Pusztaszeri úti és Mátyás király úti ingatlan – Matolcsy-körhöz közeli magántőkealapokhoz vándorolt, így a 2018-ra felhalmozott, körülbelül 100 milliárdos ingatlanvagyon 2021 végére 4,5 milliárdra csökkent.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [318]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>

Összeolvadt két Pallas Athéné alapítvány

Átszervezés történik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított és 266 milliárd forinttal kitömött alapítványok világában. A Pallas Athéné Domus Animae (PADA) és a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány (PADMA) feladatait a jövőben az újonnan létrejött Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány (PADS) fogja ellátni - közölték az alapítványok az MTI-vel szombaton. A közlemény szerint az új alapítvány ötvözi a korábbi két alapítvány céljait és teljes vagyonát

Közbeszerzés nélkül kapott pénzt a Matolcsy közeli cég és az ég világon nem történt semmi

Hiába buktak le a Matolcsy-alaptíványok a Matolcsy-közeli cégek pénzelésével, komolyanvehető következményektől nem kell tartaniuk.

Megbízható kezekbe került az országimázs kommunikációja

Megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kommunikációs ügynöksége, holott két évvel ezelőtt éppen azért hozták létre az MTÜ-t, hogy minden feladat, különösképpen pedig a kommunikáció egy kézben legyen.

A Matolcsy-alapítványok magukba toltak még 15 milliárd forintot

A jegybank Pallas Athéné-alapítványai 2018 elején újabb 15 milliárd forintot fektettek saját cégükbe – derül ki az adatokból, amiket az alapítványok vagyonát kezelő Optima Zrt. közadat-igénylésben adott ki a Zoom.hu-nak. Az újabb befektetéssel együtt

Hírösök és gazdagok – Közpénzszivattyú és sötét ügyek az épülő Matolcsy-egyetem körül

Kecskeméti történetünk a NER rokoni közpénzszivattyújának legszebb hazai példája. Kis lopás, nagy lenyúlás szépen egymásra épülve.

Közel 40 millió forintért szőnyeg, 63 millióért Pallas Athéné szobor

Kikértük és megkaptuk a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak friss listáit az 5 millió forint feletti költéseikről. A dokumentumokban több érdekes tétel is akad, kiderül belőlük például, hogy az egyik alapítvány összesen 40 millió forintért vásárolt szőnyegeket, de megrendelt egy szobrot is, 63 millió forintért. Két alapítványnál Mészáros Lőrinc emberének is jutott pénz.

Profi despota, elszállt ezoterikus vagy ügyes lobbista?

Az orvosok között az egyik utolsó magyar polihisztorként beszélnek az új Orbán-kormány frissen bejelentett emberminiszteréről, a Balog Zoltánt váltó Kásler Miklósról, aki az orvoslás mellett a tízparancsolatról, ősrobbanásról, magyar történelemről is szívesen nyilatkozik. Személyében hat év után kerül újra gyakorló orvos a miniszteri székbe. Portré a magánőrüldétől a vadászszenvedélyig.

Kiderült: furcsa “tanulmányokra” költöttek az MNB alapítványai havi 6 milliót

A Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné alapítványok közzétették azokat a gazdasági tanulmányokat, amelyek darabjáért havi 750 ezer forint fizettek a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás BanKonzult Kft. nevű cégének. Ezeket itt lehet megtekinteni.

A magyar hatóság nem adja fel, újra leérvelte, hogy az MNB alapítványok milliárdjai elvesztették közvagyon jellegüket

Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.
Találatok: [318]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>