K-Monitor Adatbázis

Oláh Zsanett 2018-ban távozott az MNKH Zrt. éléről, majd az állami társaság jogutódja hatmillió forintos megbízást adott a lecserélt vezető cégének.

A pénzügyi-számviteli feladatellátásban és a vagyongazdálkodásban tárt fel szabálytalanságokat a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. ellenőrzése során az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – közölte az ÁSZ pénteken.

Több mint két hónappal a május végi határidő után sem elérhető a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. mérlege. Igen, ők azok, akik néhány órával az összeomlás előtt vették milliárdjaikat a Tarsoly Csaba-féle csődbrókercégből, és akik a 2014-es beszámolójuk háttéradatait is csak egy bukott per nyomán közölték.

A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t pár éve azért hozták létre, hogy a Szijjártó Péter által felügyelt állami külkereskedelem központjait, az ún. kereskedőházakat működtesse. A többségi tulajdonosa a magyar állam, a tulajdonosi jogokat Szijjártó Péter gyakorolja. A társaságba az állam több milliárd forinttal szállt be. Tavalyelőtt 132 millió forint, tavaly közel 2,4 milliárd forint veszteséget produkált, de azt sem hajlandók elárulni, hogy mennyi pénzt fizetnek a munkavállalóiknak, vagy mennyit költenek kocsira és mobilszámlára. Hatósághoz fordultunk az ügyben.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Nem volt különösebben szoros kapcsolata Tarsoly Csabával – ezt egy háttérbeszélgetésen mondta újságírók előtt Szijjártó Péter.

Megszünteti négy kereskedőház-cégét a magyar állam többségi és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kisebbségi tulajdonában lévő, a brókerbotrányban, mint a becsődölt Quaestor-csoport szemfüles, a pénzét időben, a keményen dolgozó kisbefektetők előtt kimentő ügyfele érintett MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.

Bár az alaptőkét visszakapta, a két év után az állampapírok után járó kamatot, számításaink szerint több mint 300 millió forintot elbukott a külügyi tárca az értékpapírszámláját vezető Quaestor bedőlése miatt.

Ne Quaestor-, hanem brókerbotrányról beszéljenek, dicsérjék a pénzügyi felügyeletet, idézzenek Lázár Jánostól – így igazította el a kormánypárti képviselőket a VS információi szerint Rogán Antal a Fidesz hétfői frakcióülésén.

A Szijjártó Péter felügyelete alatt működő állami cég titkolózik, ezzel megsérti egy 2009-es törvény előírásait. A Kereskedőház 2013-ban közel 9 milliárdot tartott értékpapírokban. De hol?