K-Monitor Adatbázis

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

Csaknem félmillió eurónyi uniós pénzt nyert Mórahalom önkormányzata még 2015-ben egy víztározó megépítésére. Ki is ásatták a 14 hektáron elterülő, egy méter mély gödröt, azonban a Halászkai Közösségi Víztározónak csak a nevében van víz. Pedig az unió arra adta a pénzt, hogy a Homokhátságon – amelyet már 2020-ban félsivataggá minősített az ENSZ – legalább itt megoldják a gazdák öntözési problémáit.

A támogatások mielőbbi megszerzéséért például az Országház és a budai Vár makettjét jelentősen túlárazták.

Mind az öt vádlottat bűnösnek találta a Szegedi Törvényszék a mórahalmi Mini Hungary Park ügyében 2020-ban indított büntetőperben, amely első fokon szerdán fejeződött be. „Viszontlátásra a pokolban” – mondta a szegedi ítélethirdetés után a másodrendű vádlott.

Nemrég pénzbírsággal büntettek ásotthalmi mezőőröket, amiért a határsértőkkel szemben túlléptek a hatáskörükön, most viszont az állam jelentős támogatást nyújt a Mi Hazánk elnöke, a volt polgármester által gründolt szervezetnek és más, a déli határnál működő mezőőrségeknek.

Miért épülnek sorra záportározók egy félsivatagban? Ráadásul homokgáttal, úgy, hogy az esővíz-elvezető csatornák sincsenek bekötve? Hát az uniós támogatás miatt. Tíz éve még minden falu játszótérre pályázott, hat éve a kilátó volt a sláger, mostanság pedig a záportározók futnak nagyot. Történet egy kétszázmilliós gödörről, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park területén ástak, és amelynek még érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye sincs. Az elmúlt években legalább 14 víztározó vagy záportározó épült az alföldi Homokhátságon és környékén, ahol már három éve nem esett komolyabb eső. A tájegységet az ENSZ 2020-ban hivatalosan is félsivataggá minősítette. Ez azonban nem zavarta a települések vezetőit, akik a belvíz és a villámárvizek megelőzésére hivatkozva pályáztak uniós pénzre. A természetvédők szerint a zsombói uniós projekt több kárt okozott, mint hasznot.

A Szegedi Törvényszéken újabb tárgyalást tartottak a mórahalmi Mini Hungary Park félmilliárd forintos ügyéről. A fő kérdés, hogy valóban annyiba került-e a makettpark létrehozása, mint amennyi uniós és állami támogatást a pályázó és a kivitelező felvett rá, vagy pedig sokkal kevesebbet költöttek a beruházásra, és a vád szerinti költségvetési csalás megvalósult. A tárgyaláson a szakértői véleményeket elemezték.

Azt fogják vizsgálni, megérte-e a pénzét a mórahalmi makettpark, amelynek építtetőit költségvetési csalás kísérletével vádolja az ügyészség.

15 millió forint áfát nem vallott be a mórahalmi Mini Hungary makettpark első működtetője a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata szerint. Ebben az ügyben gyűjtött bizonyítékokat csütörtökön a Szegedi Törvényszék. Ezt a büntetőeljárást egyesítette a korábbival, amely költségvetési csalás kísérlete miatt zajlik 2020 szeptembere óta, öt vádlottal szemben, a makettpark építése miatt. A büntetőeljárást a választások után folytatják.

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.