K-Monitor Adatbázis

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

Közzétette újabb negyedéves beszámolóját a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, ezúttal a kommunikációs feladatok ellátásáról. Itt már emelték a tétet: összesen 14,2 milliárd forint sorsáról döntöttek. A legtöbb pénzbe az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” került. De jutott azért a Családbarát Magyarország kampányra és a közmédiának is.

December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.

A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.

Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.

A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.

Miután az RTL Híradó megtudta, hogy összesen 41 vezető kap 2 millió forintnál is magasabb fizetést a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalatnál, megnéztük, hogy a Paks2 projektcég megalakulása, azaz 2012 óta összesen mennyit költöttek a fizetésekre. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint az elmúlt hat évben 15 milliárd forintot költöttek el csak a bérekre, az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség pedig tavaly meghaladta az évi 17 millió forintot.

A gigantikus orosz hitelből épülő új atomerőmű előkészítéséért felelős állami cég csak pénzért hajlandó megmondani, hogy mennyit költött önreklámra az elmúlt években.

A napokban jár le a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vizsgálatának határideje egy, a Paks II. beruházás szempontjából fontos adatigénylésünk ügyében: a 8 milliárd forintért elvégzett földtani kutatási program az Átlátszó által már nyilvánosságra hozott zárójelentését megalapozó szakági értékelő és összefoglaló jelentéseket kértük kiadni a az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-től.

Független szakértők, két politikus és a bővítésért felelős államtitkár vitatkozott szerdán két órán keresztül a Paks 2-projekt kockázatairól, illetve a szóba jöhető alternatívákról.