K-Monitor Adatbázis

Újból benyújtotta környezetvédelmi hatástanulmányát és engedélykérelmét a Déli Körvasútra az állami infrastruktúra-fejlesztő.

Minden társaság rövid nevében ott van az MKIF rövidítés, utalva a kapcsolatra a központi cég, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel.

Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt.

Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.

Mostanában elő-előkerülő hír, hogy Orbán Viktornak elege lett a túlárazott közbeszerzésekből. Ott persze nem tartunk, hogy ezt elmondja a Kossuth Rádióban, hiszen Magyarországon nincs korrupció. Az Európa megmentéséért Európa ellenében küzdő Orbán Viktor minden bizonnyal nem tudott eddig arról, hogyan zajlanak a közbeszerzések Magyarországon. Megpróbáljuk bemutatni.

A volt felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc konzorciuma Százhalombattán éppen vasutat fejleszt, ami miatt le kellett zárni egy vasúti átjárót. A történetnek csak annyi a szépséghibája, hogy akik az út túloldalán dolgoznak, mostantól 700 méter helyett 4,5 kilométert sétálhatnak a vasútállomásról, a kamionok között, vagy dönthetnek úgy is, hogy szabálysértést követnek el, és átvágnak a veszélyes munkaterületen.

Már hónapok óta lehet olvasni arról, hogy az Európai Bizottság nagyon megbüntetheti Magyarországot pár uniós közbeszerzés miatt, amelyek közül többet a Miniszterelnökség írt ki, többet pedig Mészáros Lőrinc nyert meg. Az erről szóló híradások viszont a sok szám, dátum, rövidítés és technikai részletek miatt elég zavarosak, úgyhogy megpróbáltuk a lehető legérthetőbben összefoglalni, hogy mi a helyzet a „százmilliárdos” büntetéssel, amit Magyarországnak ki kell fizetnie. Ebből pedig kiderül többek között, hogy nem is kell visszafizetni semmit, viszont ettől még elég rosszul járhat a magyar kormány és a magyar gazdaság.

Egy tavaly novemberi brüsszeli ellenőrzésen több mint 40 magyarországi EU-s beruházás bukott el, de erről csak most értesítették a magyar kormányt. Az Európai Bizottság visszaköveteli az ezekre elköltött pénz egy részét, átlagosan 10 százalékát, legalább 100 milliárd forint értékben. A bukott pályázatok közül a legnagyobb tételek útépítésről és vasúti felújításról szólnak. A problémás pályázatok győztesei között Mészáros Lőrinc cégei és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédei irodája is ott vannak, de nagy nyugati multik is, a Strabagtól a Colason át a Swietelsky-ig.

A legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány jóváhagyta, hogy új Tisza-híddal együtt megépülhessen a Szolnokot északról elkerülő, az M4-es autópálya egy szakaszának számító Abony-Törökszentmiklós közötti kétszer két sávos útszakasz, mintegy 25 km hosszan. Emellett a kormány arra is felhatalmazást adott, hogy indulhat az előkészítése a Törökszentmiklós - Püspökladány - Berettyóújfalu közötti gyorsforgalmi útnak és utóbbihoz 8,4 milliárd forintnyi forrást el is elkülönített a következő évek büdzséjéből.

Január eleje óta érdekes hullámzást figyelhettünk meg az uniós források allokációja ügyében: érzékelhető volt, hogy a források 2017 végére ígért kipályáztatása lényegében megtörtént, az apparátus visszavett a tempóból. A folyamat oda jutott, hogy március első héten egyetlen forint sorsáról sem született döntés.